A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)
Páll István: Egy szabolcsi kirajzású telepsközség társadalomrajza az I. világháborúig (Újléta társadalma az egyházközösségi forrásanyag alapján) (lektorálta: Dankó Imre)
Az iskolai felszereléshez tartozó székek és padok javíttatása, beszerzése is a presbitérium hatáskörébe tartozott. Ennek értelmében tataroztatott az Iskolabeli székeknek teljes kiújíttatása mire nézve Gondnok az ahoz szükséges fák és deszkák megvételére felhatalmaztatván, annak mielébbi elkészítésére utasíttatott.." 1904-ben újabb 19 drb ülőpadot csináltattak az iskolába 227 . Kevés az iskolai oktatás tartalmára és menetére vonatkozó bejegyzés. Annyit tudunk, hogy a tanítás délelőtt és délután is folyt — erről az iskolaszéki vizsgálat tudósít 1900-ban, mely szerint délelőtt 10 órakor a fiúiskolában, délután 3-tól 1/2 5-ig a leányiskolában tettek látogatást 228 . Az oktatott tárgyakkal kapcsolatban csak elszórt utalásokat találunk: az előbb említett vizsgálat a bibliaismerettel és a számtan, olvasás, írás oktatásával foglalkozott. A taneszközök leírásából arra következtethetünk, hogy földrajz és természetrajz órákat is tartottak. Egy 1896-os bejegyzés a nőtanítónak a nagyobb leánytanulók kézimunka-oktatását is kötelességévé tette 229 . Mindezek azonban a felsőbb egyházi hatóságok által kiadott utasítások szerint történhettek (ezt le is szögezte a presbitérium), mely nyilvánvalóan nem tért el a népoktatási törvényben előírtaktól. A megvalósítás azonban elég sok kívánni valót hagyott maga után, mint azt az iskolaszéki tagok jelentése is mutatja. Állandó problémát jelentett még a tanteremhiány is. A törvény 27. §-ában előírtak (egy teremre 60 gyermeket, s minden gyermekre 8-12-D-lábnyi helyet számítva elegendő tágas, világos és könnyen szellőztethető tantermek megléte) nem valósultak meg. Már láttuk, hogy 1894-ben egy tanítóra majdnem 160 gyerek jutott. Ez a zsúfoltság egyébként nemcsak a tanteremre, hanem az iskola udvarára is vonatkozott. 1898-ban a szolgabíró és a megyei orvos megvizsgálta az iskola helyzetét, és „megbotránkoztak a Leányiskola udvar csekélysége és különösen az ürszék elhelyezése felett, kimondták, hogy ezt tovább tűrni nem lehet." Az áldatlan helyzet megszüntetésére a tanítói kertből e célra elvettek 170 D-öl területet 230 . Új iskola építésére hiányzott a pénz, ezért a meglévő helyiségek alakítgatásával póbáltak a gondokon enyhíteni. 1886-ban a magtárhelyiségül épített termet a tanítónak szobává alakították át, a régi épületben a tanító által addig használt szobát pedig tanteremnek építették át és rendezték be. 1893-ban a templom felszentelése után az imaházat iskolává és tanítói lakássá, a meglévő tanítói lakást pedig iskolává alakították 231 . 1893-ban felmerült egy új iskola építésének gondolata is, és az ahhoz szükséges vályogokat a községtől kérte a presbitérium, majd iskolaépítésre a község 227 Presbjkv. 1879. febr. 9. és 1894. jún. 10. 228 Presbjkv. 1900. jan. 23. 229 Presbjkv. 1896. jan. 21. 230 Presbjkv. 1898. okt. 2. 231 Presbjkv. 1886. jún. 27. és 1893. aug. 20. 219
