A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)
Páll István: Egy szabolcsi kirajzású telepsközség társadalomrajza az I. világháborúig (Újléta társadalma az egyházközösségi forrásanyag alapján) (lektorálta: Dankó Imre)
adójába aj gabonát adott határozatilag kimondatik, hogy adománya a Községi főbírónak adassék át, hogy azt a község által élelmezett szegényeknek ossza ki, és a tartozást a nevezett egyénen újból hajtsa be." 127 Ugyanebben az évben Bana György „szóval, istenkáromlással és tettel is bántalmazni szándékozott" az adót beszedni akaró egyházi és világi elöljárókat. Az esetet jelentették a községi bírónak, de az nem elég gyorsan intézkedett, ezért a presbitérium a szolgabíróhoz fordult: „Minek folytán egyházi közadónk behajtása sok nehézség — sőt a lehetetlenségekkel is határossá vált, a miért is tisztelettel felkéri egyházi elöljáróságunk a T: szolga bíró urat, miszerint méltóztassék intézkedni, hogy ezen ügy megoldáshoz jusson, és a tettes is kötelezettségit meg tagadott, ítélettel elláttatván egyházi életünk zsibbadságából új életre kelhessen." 128 Mivel a századforduló körül többen az egyházmegyéhez adtak be panaszt az adók ellen, az egyházi elöljáróság leszögezte: ^a törvény szerint minden 24. életévét betöltött egyén egyházi adót fizetni köteles, még ha szüleivel egy háztartásban él is." 129 Az egyházi adó az egyháztagok többségének nagy anyagi megterhelést jelentett, különösen a többszöri emelés után. Az első emelést 1890-ben határozták el. Ekkor mindenki — a birtokától függően — fertályonként 10-20 krajcárt volt köteles fizetni. 130 1896-ban az egyházi adón kívül, ^a szomorú anyagi körülmények miatt" a következő öt évre — szintén a vagyoni helyzettől függően — 2 frt 50 krajcártól 22 forintig terjedő pótadót vetett ki a presbitérium. 131 1903-ban és 1904-ben újabb emelések voltak 132 . A pótadón kívül a rendkívüli kiadásokra még külön adót is kivetettek (pl. 1892-ben harangra egyháztagonként 1 frt-ot, 1895-ben pedig az iskolaépítés költségeire 2-2 frt-ot 133 ). Ugyanebben az időszakban a jegyzőkönyvekben a lakosság életkörülményeire történő utalásokat is találunk: egy 1897-es feljegyzés szerint ja.z egyházközség hívei nagyon rossz anyagi helyzetben vannak, a népesség több, mint fele részben napszámjával tartja fenn magát és családját." 134 1906-ban az elmúlt két év ínségére panaszkodnak 135 . A rossz gabonatermést mutatja, hogy 1907-ben az adó fejében „1 liter rozs helyett 2 liter szemes tengerit" is elfogad az egyház. 136 Azt látjuk tehát, hogy a századforduló körül rendkívüli mértékben emelkedtek az egyházi adók, s ez az egyháztagoknak nagymértékű anyagi 127 Presb. jkv. 1885 aug 23. 128 Presb. jkv. 1886 jan. 10. 129 Presb. jkv. 1901 jan. 27. 130 Presb. jkv. 1890 febr. 7. 131 Presb. jkv. 1896 febr. 2. 132 Presb. jkv. 1903 jan. 8. és 1904. febr. 10. 133 Presb. jkv. 1892 okt. 2. és 1895. dec. 1. 134 Presb. jkv. 1897 dec. 5. 135 Presb. jkv. 1906 jún. 17. 136 Presb. jkv. 1907 okt. 20. 203
