A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)
Páll István: Egy szabolcsi kirajzású telepsközség társadalomrajza az I. világháborúig (Újléta társadalma az egyházközösségi forrásanyag alapján) (lektorálta: Dankó Imre)
megterhelést jelentett; különösen az idős emberek adócsökkentési vagy elengedési kérelmét igyekezett teljesíteni az egyháztanács, bár nem egyforma mérték szerint. Már említettem, hogy a századforduló körül többen az egyházi főhatóságokhoz fordultak az adók elengedése érdekében, de voltak olyanok is, akik a presbitériumot keresték meg kérésükkel. 1892-ben id. Sas Mihály és Eszenyi András „idős korukra és gyengeségükre" hivatkozva kérték egyházi adójuk eltörlését; a presbitérium elengedte a természetbeli adót, de gyengeségükhöz mért apróbb szolgalmányokkal tejesítteti velők kötelezettségüket." 137 1906-ban id. Tóth István régi tartozásait elengedik ugyan, de az új adót kiróják rá, amit ha nem is tud kifizetni, „de legalább egy pár napszámot ledolgozik érte." 138 Egy esetben került be a jegyzőkönyvbe, hogy valakit felmentettek az egyházi adófizetés kötelezettsége alól: Szegedi Jánosné adóját 1893-ban „tehetetlen öregségére tekintettel" engedték el". 139 A másik fajta — az egyház szempontjából sokkal súlyosabb — reagálás a kilépés volt. Egy 190l-es jegyzőkönyvi bejegyzés szerint „egész határozottsággal megállapíttatott, hogy a Lénárt Péter lelkipásztorsága alatt vagy is az 1874 évtől kezdődőleg az 1901 év tavaszáig terjedt el nagymértékben ezen szekta (a nazarénista — PL) a községünkben, a jelen év jelzett idejében azonban teljesen megállapodott s azóta nem szaporodik számuk." 140 Varga Antal ír arról, hogy Balmazújvároson is ez idő tájt terjedtek el a szekták (VARGA 1958. 202-203.), így valószínűnek látszik, hogy az onnan betelepültek révén jött létre községünkben is. A halotti anyakönyvekben az 1897. évtől, a keresztelésiben pedig 1898-tól találunk a nazarénusokra ill. a baptistákra vonatkozó adatokat. Számuk elég jelentős lehetett: az 1900-as népszámlálás szerint 52 egyéb vallású volt a községben (SIPOS 1903.60.), 1910-ben pedig 38. (Utóbbi esetben a megjegyzés rovatban olvashatjuk, hogy „az egyéb vallásúak legnagyobbrészt baptisták.") (M. Stat. Közi. Új sor. 42. k. 295.) Az adatokból nem világos, hogy a szekták nevét illetően tévedés történt-e, vagy egy időben mindkettő létezett a településen, mivel a későbbiekben csak a baptistákról olvashatunk, s Ujlétán ma is az ő egyházuk működik. Növeli a bizonytalanságot, hogy az anyakönyvekbe több név — más-más időpontban — nazarénus ill. baptista megjelöléssel került be: pl. Molnár Ferenc leánya 1897-ben a halotti anyakönyvben baptistaként, fia 1899-ben nazarénusként, felesége 1901-ben szintén nazarénusként szerepel 141 ; Németi Mihály Róza nevű leánya 1897-ben szintén a halotti anyakönyvbe baptista, fia és Julianna nevű leánya 1898-ban nazarénus vallásúként van bejegyezve 142 . Valószínű, hogy ha a századforduló körül létezett is mindkét 137 Presb. jkv. 1892. febr. 7. 138 Presb. jkv. 1906. jan. 26. 139 Presb. jkv. 1893. nov. 19. 140 Presb. jkv. 1901. júL 7. 141 Hal. akv. 1897. febr. 9., 1899. febr. 13. és 1901. jan. 5. 142 Hal. akv. 1897. márc. 22., 1898. febr. 16. és júl. 3. 204
