A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)
Páll István: Egy szabolcsi kirajzású telepsközség társadalomrajza az I. világháborúig (Újléta társadalma az egyházközösségi forrásanyag alapján) (lektorálta: Dankó Imre)
lyek a panasz alapjául szolgáltak, az idők folyamán nemcsak hogy meg nem szűntek, de mostanában még szaporodtak, úgy hogy tovább hallgatás nélkül tűrni nevezett tanító úr magaviseletét, — nem lehet, mert mint tanító hanyag, a gyermekekhez kegyetlen; mint kántor, mindig csak botrán-kozást szerez a templomban, tudatlan és rossz éneklésével; mint ember, nem egyházi hivatalnokhoz méltó magaviseletet tanúsít, fellebbvalóival, lelkésszel, egyháztanáccsal szemben goromba, mint egyháztanácsi jegyző is hivatalában hanyag." 80 A tanító és a presbitérium közötti súrlódások többször szerepelnek a jegyzőkönyvekben, s ezeket 1894-ben már a presbiteri ülésen sem tudták elsimítani: ^a gondnok és a tanító úr között felmerült egymást sértő kifejezéseket itt a presbyteri gyűlésen felemlítettvén, lelkész elnök úr felhívta feleket a sértő szavak kölcsönös elfelejtésére, 's egymásnak leendő megbo-csátására, — mivel azonban az ügy itt békés megoldást nem nyert, utasíttatnak felek törvény útjára." 81 Már említettük, hogy a tanító vezette a presbiteri jegyzőkönyveket is, így az üléseken állandóan részt kellett vennie. Ebből adódott, hogy 1905-ben a presbitérium nehezményezte Buzogány Dénes tanító azon eljárását, hogy a gyűlések közben állandóan közbeszólt, helytelenítette javaslataikat, módszereiket, emiatt aztán két presbiter ki is vonult a gyűlésteremből 82 . Szabó Imre fegyelmezési ügyénél már szerepelt, hogy a kántorságot is a tanítónak kellet ellátnia, az e tevékenységéért kapott juttatásokat is beleszámították a fizetésébe. Készpénzt keveset kapott, a bért nagyrészt természetben folyósították, így — akárcsak a lelkész — a tanító is gazdálkodni kényszerült. Egy 1910-es feljegyzés szerint a tanító fizetését is az egyházfi szedte be az egyháztagoktól, melyet aztán a presbitérium negyedévenként fizetett ki neki 83 . 1872-ből ismerjük az első tanítói díjlevelet, amit 1880-ban csekély módosítással megerősítettek 84 . Ez a következő: „1, Készpénz 150. (százötven) o.e. forint 2, 10 hóid föld 1100 D ölével, melynek munkáját az egyház végzi a tanító adván bele magot. Ezen 10 hold föld 3 dűlőben van kiadva, két dűlőt mindig használ, egyet ugarnak használ. Az élet hazaszállítása is az egyházat illeti 3, 30 (harminc) köböl rozs, az Egyház Gondnok által kimérve ősszel egyszerre 4, Minden iskolás gyermektől 1 véka rozs, 35 krajczár 80 Presb. jkv. 1910. nov. 6. 81 Presb. jkv. 1894. dec. 9. 82 Presb. jkv. 1905. mára 26. 83 Presb. jkv. 1890. febr. 14. 84 Presb. jkv. 1872. máj. 12. 195
