A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)
Páll István: Egy szabolcsi kirajzású telepsközség társadalomrajza az I. világháborúig (Újléta társadalma az egyházközösségi forrásanyag alapján) (lektorálta: Dankó Imre)
5, Stóla. Egyházmegye rendelete szerint egy kis halottól 30 krajczár egy nagy halottól egyházi beszéd tartása mellett 3= három o.e. forint 6, Négy öl összevágott dücskőfa 7, Szabadlakás az iskola épületében és az iskolai kertnek haszon élvezete 8, Egy legelő használata Máj. 12. 872" Rendelkezésünkre áll még az előbb említetteken kívül az 1882-es és az 1910-es fizetési jegyzék is (előbbi jóval részletesebben sorolja fel a tanítónak járó juttatásokat, mint a fent bemutatott). Az 1910-es díjlevelek (külön a fiú- és külön a leánytanítóé) már az állam által adott segély összegét is tartalmazzák. A tanító — akárcsak a lelkész — többször felszólalt illetményének elmaradása miatt. Hogy kérésének nagyobb nyomatékot adjon, rendszerint a lelkésszel együtt fordult a presbitériumhoz panaszának orvoslásáért. 1886-ban hátralékban volt a fizetéséből 1/4 évi 1 köböl rozs és a húsvéti legácionális pénzből 4 írt. 85 , 1896-ban pedig a szénakárpótlást kevesellte a tanító 86 . 1901ben Erdélyi Gyula levelet írt az esperesnek és a tanfelügyelőnek, hogy az egyházi elöljáróság nem fizette ki a járandóságát; erre ő hazaküldte az iskolából a gyerekeket és kijelentette, hogy amíg a fizetését meg nem kapja, nem tanít. A presbitérium viszontválasza az volt, hogy amíg a tanító a tandíjjal el nem számol, nem is fizeti ki neki 87 . Benedek Blanka tanítónő szintén 1901-ben 360 forintos fizetésének 400 forintra való kiegészítését kérte. A válasz: „Miután az egyházi elöljáróság oly szorult anyagi viszonyok között van, hogy az egyháznak napról napra fölmerülő szükségleteit is csak nehezen tudja fedezni a kért fizetés felemelést semmi szín alatt sem adhatja meg." 88 A tanítónő valószínűleg ezen elutasítás miatt mondott le az állásáról 1902 januárjában. A hivatalból eltávozott tanítók visszamenő követeléseit is sorban elutasította a presbitérium. így történt ez 1898-ban is Csiha Antal követelésével, aki utólag 72 frt-ot kért. Ebből az összegből a tanító tartozásainak fejében levontak után 7.62 korona maradt, amit később kifizetni ígértek, ugyanakkor sértetten megjegyezték: elvárták volna tőle, „hogy eltávozásakor köszön és az elöljáróknak leltárilag leszámol a vezérkönyvekkel és iskolai szerelvényekkel." 89 1903-ban és 1905-ben Erdélyi Gyula utólagos követeléseit utasították el 90 . 85 Presb. jkv. 1886. máj. 9. 86 Presb. jkv. 1896. ápr. 26. 87 Presb. jkv. 1901. máj. 27. 88 Presb. jkv. 1901. szept. 22. 89 Presb. jkv. 1898. máj. 22. 90 Presb. jkv. 1903 máj. 10. és 1905. máj. 20. 196
