A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

Páll István: Egy szabolcsi kirajzású telepsközség társadalomrajza az I. világháborúig (Újléta társadalma az egyházközösségi forrásanyag alapján) (lektorálta: Dankó Imre)

mondani."

30 1887-ben a lelkész indítványára elfogadták, hogy „az az előljáró, aki kellő indok nélkül távolmarad a gyűlésről, 1 frt-ot fizessen."

31 A büntetés összegét 1896-ban 2 frt-ra emelték.

32 Az így kiszabott büntetéseket a községi elöljárók segítségével kívánták behajtani, ám azok erre nem sok hajlandóságot mutathattak. Erre abból következtetünk, hogy 1890-ban a presbitérium igen harcias hangot ütött meg velük szemben: felhívták a figyelmüket, hogy a hátralékban levő büntetéseket hajtsák be, mert ellenkező esetben a presbitérium „a községi elöljáróság hátrányára — felsőbb hatóságok útján vesz magának elégtételt."

33 1909-ben már nincs szó büntetésről, hanem két presbitert felszólítottak arra, hogy vagy a gyűlésekre járjanak el vagy mondjanak le a presbiterségről.

34 Nemcsak a távolmaradt, de a jelenlevő presbiterekkel is többször volt probléma. 1898-ban határozatot hoztak, hogy „aki a gyűlés tartása idején illetlen szóval vagy maga viselettel a gyűlés méltóságát s a czél szentségét szem elől tévesztve epéskedésre fakadna első ízben 5 írt 2-ad ízben pedig 10 írt pénzbírsággal sújtandó."

35

1902-ben „Tamási Béla úr bejelenti, hogy valaki a presbyterek közül az ott hozott határozatokat idő előtt elterjeszti s ezek miatt az egyháznak kellemetlen és káros következményei lehetnek." A presbitérium határozata: legközelebb megbüntetik az ilyen illetőt.

36 Kívánni valókat hagyott maga után a presbiterek vallásos élete is. 1901ben a lelkész felhívta őket, hogy „a templomot sűrűbben látogassák", mivel példát kell mutatniuk

37

. Ugyanebben az évben „az egyházi elöljárók közül többen felszólaltak, hogy a presbiterek az ünnepek alkalmával az istentiszteleteken nem az őket megillető elöljárói székben ülnek, hanem a többi egyháztag között."

38 Pedig — Illyés szerint — abban, hogy „a presbitérium előtte ült a férfi híveknek, akik a presbitérium mögött foglaltak helyet", az Jsten királysága" szimbólum nyilvánult meg (ILLYÉS 1936. 54.). Másik, a hanyatlást, a presbiteri cím elértéktelenedését mutató vonás az is, hogy korszakunkban már nemcsak a „törvényesen kifogástalan életű" egyháztagokat választották meg presbiterekké. A fentebb már említett Rózsa Gábor „mint bíró egyszersmind Presbyter is és mint ilyen mégis egy Újvárosról törvényes férjétől elhozott asszonnyal balkézre kötött vad és törvénytelen házassági viszonyban áll... amiután Presbyteri állásra ily ember alkalmatlan30 Presb. jkv. 1875. dec. 28. 31 Presb. jkv. 1887. jan. 9. 32 Presb. jkv. 1896. máj. 31. 33 Presb. jkv. 1890. okt. 12. 34 Presb. jkv. 1909. jan. 24. 35 Presb. jkv. 1898. jún. 19. 36 Presb. jkv. 1902. máj. 4. 37 Presb. jkv. 1901. nov. 10. 38 Presb. jkv. 1901. júl. 7. 186