A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

Ratkó Lujza: A téli ünnepkör jeles napjai egy nyírségi faluban (lektorálta: Erdész Sándor)

asszony beszenteli a házat: vesz a szájába vagy a kezébe egy kicsit, és becsápolja a négy falat vagy a sarkokat, vagy keresztet vet feléjük, és közben ezt mondja: „Az Atyának, Fiúnak, Szentléleknek nevében, ammen." Minden szobát megszentel, sőt az istállót és az ólakat is, hogy a boszorkány ne tudjon bemenni. Egyes házaknál az ólakat a gazda szentelte be. Újabban a pap is jár házat szentelni, ennek ellenére az idősebbek ma is maguk szentelik be a házukat. Az újonnan épült házat is mindig beszentelték, mielőtt beköltöztek volna. A szenteltvizet a következő Vízkeresztig elrakták, de sokszor évekig is tartogatták, „mer jó az a háznál". Ha kisgyermek született, szenteltvízzel keresztet vetettek a feje alá, és háromszor cseppentettek a szájába, nehogy megrontsák, kicseréljék. Ilyenkor az anyát is megszentelték vele. Szintúgy ha kisborjú, kismalac született, azt is megcsapkodták: „Adjon az Isten szerencsét meg egészséget!" — ezt néhol ma is csinálják. Gyónás után most is szokás inni belőle pár cseppet, mielőtt ennének. Ha valakinek fájt a füle, akkor csepegtettek bele egy kicsit, vagy ha a szeme fájt, megmosták vele. A haldoklóval is itattak, hogy könnyebben haljon meg. Ha a jószág beteg volt, annak is adtak. Ha nagy idő jött nyáron, villámlott, csattogott, akkor öntöttek egy kicsit az ereszcsorgásba, hogy szűnjön a vihar. Kísértetjárás ellen is használt a szenteltvíz. Még olyankor is jó volt, ha a kisgyerek nehezen indult el: máriapócsi szenteltvízzel megmosták a lábát, úgy kezdett el járni. Vince-nap (január 22.) Ha ezen a napon sok az eső, akkor sok bor lesz, teli lesz a pince. Van, aki úgy tudja, hogyha Vince száraz marad, akkor a pince is üres lesz. Pál fordulása (január 25.) „Na, máma kibújik a medve, megtudjuk, lesz-i nagy tél, vagy nem!" Ha ui. a medve meglátja az árnyékát, süt a nap, akkor ugyanarra az oldalára fekszik vissza, amelyiken addig feküdt, az pedig azt jelenti, hogy még hosszú lesz a tél, hidegebbre fordul az idő, " a gazdaember még a csutkaízéket is kösse össze!" Ha viszont borús az idő, nem látja meg az árnyékát, akkor átfordul a másik oldalára, akkor már rövid lesz a tél, enged a hideg. „H

a Pál-nap ködös, az esztendő dögös." Gyertyaszentelő Boldogasszony (február 2.) Erre a napra is mondják, hogy ha a medve meglátja az árnyékát, akkor még nagyobb tél lesz, vagyis ha e napon süt a nap, akkor elő kell venni a csutkaizéket, mert kell tüzelőnek, takarmánynak. Ha nem csordul meg az eresz, akkor is hideg várható. 119