A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

Ratkó Lujza: A téli ünnepkör jeles napjai egy nyírségi faluban (lektorálta: Erdész Sándor)

Ezen a napon szentelik a gyertyát a templomban. Visznek haza pár szálat, és becsomagolva felteszik a szekrény tetejére. Régebben még celofánba csomagolva egy szalaggal a falra akasztották a feszület mellé abba a szobába, ahol keveset tartózkodtak. A szentelt gyertyát halott mellett gyújtották meg (háznál ravataloztak). Ha valakit kilelt a hideg, vagy nagybeteg volt, akkor is gyújtottak mellette. Ha nagy idő jön, villámlik, akkor még ma is szentelt gyertyát gyújtanak, hogy múljon a vihar. Bálint -nap (február 14.) A birisi néphit szerint ekkor párosodnak a verebek. Vannak, akik úgy tudják, hogy minden madár ezen a napon párosodik. Mátyás-nap (február 24.), Gergely-nap (március 12.) Ez a két nap szorosan összekapcsolódik a birisi kalendáriumban: „Mátyás, Gergely, az két rossz ember! Azt mondja Gergely Mátyásnak: ha én ott vónék, ahol te, az asszonyba a gyermeket fagyasztanám meg! Félódalt főne a fazikba a víz, félódalt meg fagyna befele, olyan hideget csinálnék!" Ezt fordítva is mondják: „Mátyás mondja Gergelynek: hogyha a helyedbe lennék, kifagyasztanám a tehénbül a bornyut!" Egy másik változat szerint „Mátyás azt mondja: Én engedelmeskedek! — vagyis megtöri a jeget, enyhül az idő. De Gergely azt mondja: Én meg majd nekibolondulok márciusba! — vagyis ő hideget csinál." Mátyás-napról mondják, hogy ezen a napon fordul az idő, mert ha jeget talál, akkor megtöri, ha nem talál, akkor csinál. Gergely-napra hideget mondanak: ^Jön Gergely-nap, jön a rossz idő!" Ilyenkor szidják a Gergelyeket, hogy rossz időt hoztak. Farsang A farsang időszakát nemigen tudták pontosan meghatározni, ami arra mutat, hogy - mint ahogy ezt mondták is - nem volt túl nagy jelentősége. Van, aki úgy tudja, hogy a farsang karácsony után 7 héttel kezdődik, és a nagyböjtig tart. Erre az időszakra esik a vajhagyó és a húshagyó is; a húsvéttól visszafelé számított kilencedik ill. nyolcadik vasárnap. Többen viszont úgy tudják, hogy a farsang mindössze három napból áll, a húshagyóvasárnap utáni három napból, ezért aztán háromfarsang a neve. Húshagyóvasárnap sok húst főztek, nagy tál fánkot sütöttek, az utána következő hétfőn, kedden és szerdán is még tyúkot öltek, húslevest főztek, káposztát töltöttek, mert szerda {hamvazószerda) után megkezdődött a nagyböjt. Háromfarsang idején nem volt szabad varrni és mosni. Régebben ilyenkor bált is tartottak, utána majd csak húsvét másodnapján volt bál, addig, a böjt idején tilos volt mindenféle mulatozás, tánc. A legidősebbek emlékezete szerint az ő szüleik idejében háromfarsangkor az asszonyok dalolva járták a falut, mentek egymáshoz köszöntgetni. Öten-ha120