A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)
Istvánovits Eszter–Kulcsár Valéria: Pajzsos temetkezések a Dunától keletre eső kárpát-medencei Barbaricumban
16. kép Az ún. „antennás" és a római pajzsdudorok elterjedése a Felső-Tiszavidéken. A: Csörsz-árok, B: A Csörsz-árok rekonstruált szakasza, C: Antennás pajzsdudor, D: Római pajzsdudor, E: Valószínűleg antennás pajzsdudor, 1-19: Ld. az ún. „antennás" pajzsdudorokról szóló fejezetet! 20: Geszteréd, 21: Apa 16. Abb. Die Verbreitung der römischen und der sog. „Antennen" Schildbuckel im Gebiet der oberen Theiß. A: Csörsz-árok (Graben), B: Rekonstruierter Abschnitt des Csörsz-árok, С: „ Antennen"-Schildbuckel, D: Römischer Schildbuckel, E: Vermutlich Antennen-Schildbuckel, 119: S.das Kapitel zu den sog. „Antennen"-Schildbuckeln! 20: Geszteréd, 21: Apa Рис 16. Карта распространения умбонов с шипом и римских умбонов. А: Ров Чёрса, В: Реконструированный отрезок рва Чёрса, С: Умбон с шипом, Д: Римский умбон, Е: Вероятно умбон с шипом, 1-19: См. главу об умбонах с шипом. 20: Гестеред, 21: Ana CULESCU 1923., EISNER 1933.210-214., TÖRÖK 1933/34., BONA 1986.61-63. stb.). Bár a pajzsdudorok típusa azonos, a rítus másfélesége az előbbitől eltérő kultúrkörre utal néhány esetben. Itt kell megemlítenünk a herpályi, a hortobágy-porosháti és a Nyíregyháza-Árpád utcai leletet, de nagy valószínűséggel ide tartozik a geszterédi szórvány umbótöredék, valamint a tiszalök-rázomi is. A legfőbb eltérést az eddig tárgyalt darabokhoz képest az jelenti, hogy csontváz mellett találták a pajzs maradványait x 5 . Hasonló jelenséget — ti., hogy jellegzetes Przeworsk fegyvermellékleteket nemcsak hamvasztásos sírba helyeztek mellékletként - megfigyeltek a Kárpát-medencén kívül is. így Zvenigorodban (a Zaguminki folyó melett) 7 Él-D-i tájolású csontvázat tártak fel. E sírokban a pajzsot a halott feje mellé helyezték. Kísérőleletként sarkantyúkat, kést, bronzgyűrűt és övet említenek (KROPOTKIN 1977.184.). 69
