A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)

Szőllősy Gábor: Újabb adatok a népvándorlás kori íjtipusok kérdésköréhez

3. kép Modell-íj, 1. változat, a: ajzatlan b: felajzott helyzetben. Markolati szög = 180 fok. A merev szarvak szöge = 35 fok. Ajzatlan hossz = 126 cm, ajzott hossz = 122 cm. (fotó Szőllősy) 3. Abb. Modell-Bogen, 1. Variante, a: ungespannt, b: in gespanntem Zustand. Griffwinkel = 180°, Winkel der starren Hörner = 35°. Länge ungespannt = 126 cm, Länge gespannt = 122 cm. (Foto: Szőllősy) Рис 3. Лук-модель, вариант 1. а: со снятой тетивой Ь: с надетой тетивой. Угол рукояти 180 градусов. Угол жёстких концов 35 i градусов. Длина со снятой тетивой i 126 см, длина с надетой тетивой i 122 см A honfoglalás kori magyar íjak azonban eltérést mutatnak Fábián rekonstrukciójához képest. A Karos-eperjesszögi temető 14. és 60. sírjában (Révész László ásatása), továbbá a Vörs-papkerti „B" temető 500. sírjában (Költő László ásatása) talált íjak szintén ajzatlanul kerültek a földbe és - kisebb elmozdulásokat leszámítva - eredeti helyzetükben maradtak. Mindhárom íj ívelt formát mutat, azaz Cs. Sebestyén rekonstrukciójához áll közelebb. Az ajzatlanul ívelt forma elméleti magyarázatot ad a 35 fokos íjszarvak megjelenésére, illetve elterjedésére. Ez a magyarázat, amely egyben munkahipotézisként is szolgált, a következő: Az íjban az energiaraktározás két fázisban megy végbe. Az első a felajzás (az idegnek az íjra akasztása), a másik a megfeszítés (lövés előtt a nyíl és az ideg együttes kihúzása). A beépített energia mennyiségét mindkét esetben a kifejtett erő és az általa előidézett elmozdulás szorzata adja. Az erő nagyságát az íj anyagának rugalmassági tulajdonságai határozzák meg. Adott alapanyagok esetében ez az érték 352