A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)

Szőllősy Gábor: Újabb adatok a népvándorlás kori íjtipusok kérdésköréhez

4. kép Modell-íj, 2. változat, a: ajzatlan b: felajzott helyzetben. Markolati szög = 180 fok. A merev szarvak szöge= 60 fok. Ajzatlan hossz = 119 cm, ajzott hossz = 13Ű cm. (fotó: Szőllősy) 4. Abb. Modell-Bogen, 2. Variante, a: ungespannt, b: in gespanntem Zustand. Griffwinkel = 180 , Winkel der starren Hörner = 60 , Länge ungespannt = 119 cm, Länge gespannt = 130 cm. (Foto: Szőllősy) Рис 4. Лук-модель, вариант 2. а: со снятой тетивой Ь: с надетой тетивой. Угол рукояти 1 180 градусов. Угол жёстких концов i 60 градусов. Длина со снятой тетивой i 119 см, длина с надетой тетивой i 130 см állandó. Az elmozdulás a megfeszítéskor szintén adott, mert azt az íjász karjának hossza szabja meg. Az egyetlen lehetőség az energiabeépítés növelésére a felajzáskor az előfeszítettség mértékének fokozása. Már maga a visszacsapó (szerencsésebb lenne a „visszahajló" (reflex) szó) íjszerkezet is ezt a célt szolgálja. Könnyen belátható, hogy a 60 fokos szög alatt felhajló íjszarvak esetében nagyobb mértékű elmozdulás árán lehet a szarvakat az ideg tengelyébe hozni, mint a 35 fokosak esetében, az előbbi tehát nagyobb előfeszítettséget eredményez. A 60 fokos szögű íjszarvak esetében azonban szokásos ajzásmagasság mellett az ideg nyugalmi állapotban felfekszik a rugalmas karok és a merev szarvak csatlakozási pontján. Lövéskor is ennek a helynek csapódik neki. Ez a megoldás javítja ugyan az íj lövési tulajdonságait (FÁBIÁN 1967.100.), de még tökéletesen megépített íjak esetében is nagy a veszély, hogy - az íjász hibájából - az ideg nem a felfekvési pontnak csapódik a lövés pillanatában, hanem elcsúszik az íj teste mellett és lepattan az íjról. Az íj mintegy „leajzza magát". Ennek a veszélynek a csökkenté353