A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)
Szalontai Csaba: Megjegyzések az Alföld IX. századi történetéhez II. (Szarvas–Kákapuszta–Kettőshalom)
Az alábbi sírok esetében nincs utalás a csontok eredetére, így ezeket úgy értelmezhetjük, hogy valóban a sír anyagához tartoztak. Két lófogat találtak a 2. sírban honfoglalás kori lószerszámokkal. A meglehetősen ritka eset nem egyedülálló az avar kor régészetében: lófogat helyeztek Pilismarót-Oregdomb 82. sírba, BágyogGyürhegyen, Dormánd-Hanyipuszta 5. sírba (SZABÓ 1964/65.66., SZABÓ 1966.), Alattyán 496. sírba (KOVRIG 1963.77.). Ez utóbbi eset kapcsán vetette fel Kovrig, hogy a sírokba óvó céllal temettek volna állatfogakat az avarok. A magyar honfoglalás idejéből is ismert a szokás (jelenség). Bolyról van adatunk egy lószerszámos honfoglalás kori sírról, amelyben lófog volt (KISS 1983.51.) és Nagykőrösön is feltártak egy sírt, amelyben azonban lófogakon kívül találtak más lócsontot is (DIENES 1960.177.) 43 . Négy sírnál nem állapítható meg a sírba helyezett állatcsontról, hogy milyen állat része volt (5., 8., 10., 24. sír). A 6. sírban szarvasmarha lapockát, a 18. sírban sertés zápfogat találtak. Megállapítható, hogy az itt temetkező közösség esetében meglehetősen ritka volt a túlvilági útra szóló ételmelléklet sírba helyezésének szokása. Különösen szembetűnő ez, ha figyelembe vesszük, hogy egyetlen sírban sem találtak edényt. A temető időrendje és a történeti kérdések A temető időrendjének vizsgálatakor célszerű a sírokat két részre osztani. A két lószerszámmal eltemetett sírt (és feltételesen a 40. sírt) történeti szempontból külön kell értelmezni. Előbb azonban lássuk milyen képet mutat a többi 47 sír! Ezek a sírok a temetkezési szokások és a leletanyag szempontjából egységes képet mutatnak. Az ENY-DK-i tájolás, a sírgödör formája és a koporsókapcsokkal megerősített koporsók használata a késő avar kor felé mutat. A leletanyag ismertetésénél szintén azt tapasztalhattuk, hogy a sírok leletei egyértelműen a késő avar korhoz és népességhez köthetők. A 47 sír leletei közül három tárgy jelent kivételt: a 3. sír alatt talált kora bronzkori edény alapján a temető alatt a Makó-Kosihy-Caka kultúra települése lehetett. Sírásás közben kerülhetett a 8. sír földjébe a halomsíros kultúra bronztűje. Ebben az esetben nem számolhatunk másodlagos felhasználásával. Sokkal inkább erre gondolhatunk a 8. sírból előkerült szarmata kori bronzkarika kapcsán, tekintettel arra, hogy a lelet a medencén került elő. A sírok egyéb leletei, kések, bronz- és vascsatok, fülbevaló, sarló, vas övveretek késő avar koriak. A pontosabb időrend meghatározásához a következő szempontokat kell figyelembe venni. A temetőből teljesen hiányoznak az avar kori öntött A jelenség értékeléséhez két megjegyzés kívánkozik. Egyrészt csak elvétve ismerünk ilyen sírokat, másrészt pedig ezek értelmezése is vitatható, tekintettel arra, hogy vagy nem hitelesen feltárt, vagy bolygatott sírból kerültek elő a lófogak. Nem zárhatjuk ki egyértelműen azonban, hogy létezett olyan temetkezési mód, amelynek során - akár más csontokkal vagy anélkül csak lófogak kerültek a sírba. 326
