A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)
Kiss Gábor: Adatok A Keszthely-kultúra kutatástörténetéhez
Adatok a Keszthely-kultúra kutatástörténetéhez Kiss GÁBOR A Magyar Nemzeti Múzeum Középkori Osztályán őrzött régi irattári anyagban a közelmúltban egy a Keszthely-kultúra kutatásával kapcsolatban igen fontos aktára akadtam. A nevezett, 295/1882. iktatószámot viselő irat Lipp Vilmos 1882. november 11-én, Keszthelyen kelt leveléhez mellékelt, ugyanazon hónap 9-én összeállított leltára, melynek pontos címe: „Leltára a magyar nemzeti múzeum költségén eszközölt 100 napi ásatás alkalmával a Dobogón talált régiségeknek." A leltár maga voltaképpen egy ásatási napló, amely tartalmazza az 1882. május 11. és szeptember 18. között, három napszámossal végzett, helyesen 101 napig tartó ásatáson feltárt 756 temetkezés (1279-2034. sír) mellékleteit. Ez az első olyan forrás, amelyből részletes információt nyerhetünk a Lipp Vilmos által Keszthelyen és környékén feltárt cca. 5000 késő népvándorlás kori sír egy nagyobb mennyiségére (kb. 15 %-ára) vonatkozólag. A lista egyébként a dobogói temető sírjainak több, mint 30 %-át tartalmazza. A Lipp Vilmos által feltárt „Keszthely-kultúrás" sírok száma: Keszthely-Város 1150 Keszthely-Dobogó 2434 Keszthely-Fenékpuszta 91 (a római koriakkal 300!) Hévíz-Alsópáhok 1192 Összesen: 4867 Talált aktánk azért is rendkívül fontos, mert teljesen más fényben tünteti fel a szakirodalomban már oly sokszor elítélt Lipp Vilmos ásatási és dokumentálási módszereit. Egyértelműen kiderül belőle ugyanis, hogy Lipp a feltárt sírokról pontos listát és leltárat vezetett. Ezt ugyan maga Lipp többször is említette, ám későbbi utódai ezt aligha hitték el neki. Más kérdés természetesen, hogy Lipp nem látta értelmét a leletanyag sírok szerint való közzétételének. Ezt - a leltárat áttekintve meg is tudjuk érteni. A leletanyagot mindenesetre a későbbiekben nem tartották leletegyüttesekként külön. Hogy ez minden esetben Lipp rovására írható lenne, az már kérdéses, ugyanis a Magyar Nemzeti Múzeumnak a leletek egy részét sírok szerint külön tartva küldte meg. Jó példa erre az itt tárgyalt anyag, amelyet 1882. december 27-én vettek