A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)

Kiss Gábor: Adatok A Keszthely-kultúra kutatástörténetéhez

leltárba 162/1882.1-357. szám alatt, természetesen sírok szerint. Tíz - a Keszthelyvárosi temetőből származó - díszöves siregyüttest szintén külön-külön leltároztak be 1881. október 18-án (125/1881.1-73.). Lipp ásatási anyagaival voltaképpen az a szerencsétlenség, hogy az általa a Magyar Nemzeti Múzeumnak küldött leletanyag szinte teljesen összekeveredett, méghozzzá olyan mértékben, hogy javarészük azonosítására remény sincs. A fő baj ráadásul az, hogy nemcsak az egyes sírok leletei keveredtek össze egymással, hanem az egyes temetőké is! így elképzelésünk sem lehet arról, hogy a tárgyak zöme melyik temetőből származik. Ugyanez a helyzet a szombathelyi múzeumban őrzött anyaggal is. Itt ismét csak Lipp leírásaira, illetve az újabb feltárásokra vagyunk utalva, ha a Keszthely-kultúra kérdésével óhajtunk foglalkozni. Mivel újabb, nagymérvű feltárások csak az utóbbi években kezdődtek és ezek - a szűkszavú előzetes jelentéseket leszámítva - közöletlenek, egyelőre csak Lipp eredményeinek újbóli értelmezésével juthatunk előbbre. Annál is inkább így van ez, mivel a modern ásatási módszerekkel, 1945 után feltárt sírok száma töredéke (összesen csak kb. 10 %-a) a Lipp által feltártaknak. Másrészt Lipp megfigyeléseit régészeti módszerekkel már aligha lesz módunkban valaha is teljes egészében ellenőrizni. Marad tehát - legalábbis egyelőre - Lipp közleményeinek és kéziratainak filológiai elemzése. Az 1945 után feltárt Keszthely-kultúrás sírok száma: Hévíz-Alsópáhok 35 Keszthely-Város 142 Keszthely-Dobogó 6 Keszthely-Fenékpuszta-Déli erődfal 47 Keszthely-Fenékpuszta-II. ókeresztény bazilika 11 Keszthely-Fenékpuszta-Horreum 31 Keszthely-Melegoldal 48 Lesencetomaj-Piroskereszt 205 Összesen: 514 Ilyen bevezető után térjünk hát rá azokra a kérdésekre, amelyeket talált aktánk felvet! A nevezett leltárt hely hiányában máshol fogom részletesen közölni és elemezni. Itt belőle elsősorban a Keszthely-kultúra egészéről levonható következtetésekre szorítkozom. Először foglaljuk össze röviden a Keszthely-kultúráról eddigi ismereteinket (KISS 1984. 165-172.)! A Balaton délnyugati végénél a VI. század közepe után, az éppen kialakult kárpát-medencei avar hatalom területén egy új, idegen eredetű késő antik kultúrájú néptöredék telepedett meg egy kb. 40 km átmérőjű körzetben. Eddig semmi régészeti nyom nem utal arra, hogy ez a népcsoport már ezt az időpontot megelőzően is itt lakott volna. Idegen voltukat elsősorban az egykorú kora avar leletanyagtól eltérő női ékszereik (kosaras fülbevalók, kígyófejes karperecek, stílustűk, korongos fibulák) egyértelműen jelzik. Gyakoriak náluk továbbá a bizánci eredetű övcsatok, övdíszek, valamint az ún. „kelet-alpi típusú" övgarnitúrák, de akadnak germán jellegű fibulák és övdíszek is. Ezek alapján származási helyüket - ha pontosan még 246