A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)
Bene János: Az őszirózsás forradalom emlékanyag a Jósa András Múzeumban
1. kép A Magyar Nemzeti Tanács igazolványa Bild 1. Ausweis des Ungarischen Nationalrates Nyíregyházán november l-jén villámgyorsan követték egymást az események. Tüntető tömegek járták a várost éltetve az új kormányt, a független Magyarországot, a néptanácsot. A tanítóképző ifjúsága nemzetiszínű zászlók alatt vonult fel a városban. A vasutasok, postások, diákok egymás után jelentették be csatlakozásukat a nyíregyházi néptanácshoz. A helyi vasutasság egyetemlegesen belépett a szociáldemokrata pártba is. Az örömet azonban hamarosan szomorúság és félelem váltotta fel, mert a népszabadságot egyesek félremagyarázva a forradalmi hangulatot és mozgalmat rablásra és fosztogatásra használták ki. A polgármesteri jelentés szerint: „A hazatérő katonaság egyes tagjai november l-jén reggel lövöldözve haladtak keresztül a városon s amidőn a helybeli katonai állomás parancsnokságtól a lövöldöző katonák ellen karhatalmat kértünk, távbeszélőn azt a választ kaptuk, hogy a kaszárnyában felbomlott a rend, a fegyelem s nem használ sem szép szó sem parancs, az elvadult durva lelkek ott is fosztogatnak. A város közbiztonságát fenntartó katonai rendőrség a szolgálatot megtagadta. A rendőrkapitány úr karhatalmi erő nélkül állott. Ezzel szemben az izgatás méregétől megmételyezett egyének hozzá kezdtek az üzletek fosztogatásához:' 7 Elsőként a nagy trafikot nyitotta fel néhány katona, akikhez sok polgár is csatlakozott. A tőzsde kifosztása után az Ábrahám-féle bodegára került a sor, majd tovább a Bessenyei téren (ma Tanácsköztársaság tér) Kohn Ignác cipőüzletét, Várady Béla ruhásboltját, a Vay Ádám (ma Dózsa György) utcán Schwartz Béla ruhásboltját, Stern Sándor divatáruházát, Blau Mór üzletét fosztották ki. November l-jén fellázadt a huszárlaktanya legénysége is. A raktárakat feltörték, kifosztották, az ellenálló tiszteket, altiszteket lefegyverezték, bezárták, majd neme•7 SzMLt.XVI.101.6. cs. Polgármesteri jelentés 1919. 1.31.4-5. 329
