A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)

Bene János: Az őszirózsás forradalom emlékanyag a Jósa András Múzeumban

lyek a város felé indultak, a többiek pedig a vasútállomás elfoglalására igyekeztek. Az állomás hiába kért segítséget a Néptanácstól, az tehetetlen volt, hisz a karhatalomra a városban is szükség volt. A Néptanács tagjai közül hárman - dr. Garay Kálmán, Nagy Kálmán és Kazimir Károly

8 - kimentek ugyan a kaszárnyába, hogy rendet teremtsenek, de a megvadult, részeg katonákkal nem bírtak. Kora délelőttől késő délutánig próbálták lecsendesíteni a huszárokat a laktanyában és az állomáson - sikertelenül. Az állomást ekkorra teljesen szétrombolta és kirabolta a nekivadult katonaság. A Néptanács mást nem tehetvén utasította az állomást, hogy minél több vonatot indítsanak minden irányba, hogy azok a katonák, akik nem nyíregyháziak minél előbb elhagyhassák a várost. Ugyanakkor segítséget kért a debreceni, kassai, miskolci és szatmári nemzeti tanácsoktól. Közben egy szerelvény mintegy 800 katonával elindult Debrecen felé, ahol azonban a helybeli katonatanács egy karhatalmi századdal várta őket. A legénységet lefegyverezték, s a honvéd laktanyába zárták. A polgármester a népharagtól megrettenve a végrehajtó hatalmat a dr. Murányi László vezette Néptanácsra bízta. Ugyanekkor jelentkezett az októberben az 5-ös huszárok helyére a Honvéd utcai kaszárnyába helyezett 20. honvéd tüzér pótüteg parancsnoka, Redlich Ernő százados, hogy a tüzérüteg „legénysége intakt, bármely pillanatban kész a város rendjét és közbiztonságát megvédeni." „...Midőn azonban azt láttam, hogy a fosztogatás nemcsak hogy nem szűnik, hanem minden percben nagyobb mérveket ölt, nem törődvén semmivel, magam mentem ki Kéry József képviselőtestületi taggal a tűzérlaktanyába s kértem a parancsnokoló századost, hogy azonnal vonuljon be legénységével a városba a felborított közrendet állítsa helyre. Kérésemnek Redlich Ernő százados úr készséggel eleget tett s a 120 tagból álló legtöbbnyire öreg népfelkelőket számláló legénységével, mint karhatalmi erővel, a kaszárnyából bevonult a városba s az öntudatos polgárság segítségével sikerült a közrendet s a város nyugalmát újból helyre állítani s a fosztogatást megszüntetni anélkül, hogy ember életben kár esett volna.

,>9 -jelentette a polgármester. A Néptanács röplapokon és a sajtóban adta tudtára a város lakosságának, hogy átvette a hatalmat: „Polgárok! Nők! Munkások! Tekintettel arra, hogy a polgári hatóságok a rendet fenntartani nem tudták. a Nemzeti Tanács helyi szerve: a Néptanács átvette a rend fenntartását. Felszólítjuk az összes hatóságokat, hivatalokat és intézeteket működésük folytatására és rendfentartó munkánk támogatására. A polgárság végezze rendes napi munkáját és saját érdekéhen is kerüljön minden ácsorgást és csoportosulást. A karhatalmat a Néptanács kebelében megalakult Katona Tanácsra ruházta, s egyben megbízta a Katona Tanács elnökét: Redlich Ernő honvéd-tüzér századost a város katonai parancsnokságával. Az élet- és vagyonbiztonság megóvására a Néptanácsnak és Katonai Tanácsnak már eddig is megfelelő karhatalom áll rendelkezésére. Elvárjuk a város lakosságától, hogy e nagyidökhöz méltóan Dr. Garay Kálmán (1887-1934), jogász, Nyíregyháza város pénzügyi tanácsosa. 1918. október végén egyik szervezője a Polgári Radikális Pártnak, decembertől elnöke. A Tanácsköztársaság idején a város polgármestere. Nagy Kálmán (?-?), a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének egyik vezető tagja. November második felétől a Néptanács elnöke. Kazimir Károly (1888-1943), a Szociáldemokrata Párt nyíregyházi, ill. Szabolcs vármegyei elnöke, a Tanácsköztársaság idején a direktórium egyik tagja. SzMLt.XVT.101.6.cs. polgármesteri jelentés 5. 330