A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)
Riczu Zoltán: Zsidó építészeti emlékek Nyíregyházán
ba 7 iktatott hittörvények és szabványok megcsonkíthatatlan zsinórmértékül szolgálnak... (UJVARI 1929.669.) Autonómok, tehát nem csak egymástól, de az egyetemes zsidóságtól is függetlenek", ezért nem fogadták el, hogy a „többség határozatával kényszeríttessenek hozzájárulni egy elveikkel ellenkező szervezethez" (UJVARI 1929.668.). Azt vallották, hogy „hitéletükhöz való szigorúan hagyományos ragaszkodásuk semmiképpen sem zárja ki azt, hogy kitűnő állampolgárok" (VENETIANER 1986.286.) lehessenek. A status quo 8 irányzat nem csatlakozott sem a neológokhoz, sem az ortodoxokhoz, maradt a kongresszus előtti állapotban. Nyíregyházán az ortodox irányzat megjelenése az 1870-es évekre tehető 9 . 18T8ban már bizonyosan létezett az ortodox közösség, mert a város képviseleti gyűlésének december 10-i jegyzőkönyvében a következő bejegyzést találjuk: „n Bajom község kötelékéből elbocsátva és a városban megtelepedett orthodox vallású izraelita Rabbinak választott Friedmann Ignácz itteni megtelepedését a városi képviselet tudomásul vesz?' 10 . 1882-ben új alapszabályt fogadott el a hitközség, melyben kinyilvánították, hogy a status quo irányzathoz csatlakoznak (HARSÁNYI 1973/74.80.). Ez kiváltotta a hitközség ortodox tagjainak ellenállását és szervezetileg is elkülönültek létrehozták az ortodox hitközséget. A nyíregyházi zsidóság épületei A nyíregyházi zsidók bekapcsolódtak a gazdasági életbe és jelentős eredményeket értek el. Tehetős polgárokká váltak, anyagi hozzájárulásukkal épültek fel közösségi és rituális épületeik. Felépült az imaház, a fürdő, az iskola és 1880-ban Haas Móricz hitközségi elnök „indítványára és nagylelkű adományával" (GEDULY 1896.21.) a Szarvas utcai „ellenkezik a vallásszabadság elvével, hogy egy vallásközösség tagjai a többség határozatával kényszeríttessenek hozzájárulni egy elveikkel ellenkező szervezethez, óhajtandó, hogy az ellentétek mielőbb kiegyenlíttessenek". Utasította a kultuszminisztert az addig hozott rendeletek felfüggesztésére, aminek Pauler Tivadar eleget is tett és rendeletet adott ki, melynek értelmében a hitközségek nem kényszeríthetők a kongresszusi szervezet elfogadására. 1871-ben jogszabályként fogadta el a Hitőr Egylet által készített szervezeti szabályzatot, mely a magyarországi ortodox szervezet alapokmánya. A Sulchan Áruch szabályai mérvadóak az ortodox hitközségek számára (ÚJVÁRI 1929.668-669.) Josef ben Efraim Karo (1488-1575) törvénytára, amely véglegesen szabályozta a zsidó hitéletet. Tartalamazza mindazon törvényeket, melyeket a vallásos zsidó embernek be kell tartania. Először 1564-ben nyomtatták ki Velencében. (ÚJVÁRI 1929.811-812., JÓLESZ 1987.215.) Az 1868-69. évi országos izraelita egyetemes gyűlés után nem csatlakozott az egyetemes gyűlés által alkotott kongresszusi-, sem pedig az 1871-ben megalakult ortodox szervezethez, hanem megmaradt abban a jogállapotban, amelyben az egyetemes gyűlés előtt a hazai hitközségek voltak. Alapszabályukat 1928-ban hagyta jóvá a vallás- és közoktatási miniszter. (ÚJVÁRI 1929.804.) Az ortodox közösség megalakulására több évszám áll rendelkezésünkre. Neumann Albert szerint 1873-ban alakult meg 20 taggal (NEUMANN 1939.158.). Hofmann Emil 1876-ra teszi létrejöttét (HOFMANN 367.). SzMLt. V.B.181. Nyíregyháza város közgyűlésének jegyzőkönyve, 6. kötet 1878. Az 1878.XII.12-i közgyűlés 9630/1878. bejegyzés szám. 299
