A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)
Riczu Zoltán: Zsidó építészeti emlékek Nyíregyházán
zsinagóga (a status quo hitközségé volt, 1944-ben felrobbantották a németek. Iratanyaga eltűnt.). Több helyen metszőhelyeket létesítettek a baromfi rituális levágására és elvéreztetésére, valamint húscsarnokot építettek a hús kimérésére. Az ortodox zsinagóga felépítése A zsinagóga helyén a hitközség imaháza és a hitközség tulajdonában lévő lakóház állott, melyben a rabbi és az egyházfi lakott - természetbeni ellátásként kapták. 11 A két épület állaga azonban annyira leromlott, hogy lebontásuk esedékessé vált. 1912. augusztusában az imaházat már be akarták zárni, mert az oldalán „veszedelmes repedések" 12 keletkeztek. A mérnöki vizsgálat kiderítette, hogy a nők helye veszélyessé vált, de kellő alátámasztással ideiglenesen még használható. A hitközség már rendelkezett az új zsinagóga felépítéséhez szükséges engedéllyel, de akkor a „nyomasztó pénzügyi viszonyok" 13 nem tették lehetővé az építkezés megkezdését. Később pedig az első világháború akadályozta meg azt. A hitközség a háború utolsó évében már rendelkezett annyi pénzzel, hogy a zsinagóga tervezésére pályázatot hirdetett. Egyszerű, szellős és világos zsinagógát kívántak építtetni 378 férfi és 322 nő számára 14 . A pályázónak be kellett nyújtania a kereszt- és hosszmetszet, a homlokzat, a szentély és minden részlet rajzát (1:100 méretarányban), valamint a költségvetést az anyagról és a munkadíjról. Az első három díjazottat ötezer, háromezer és kettőezer korona jutalomban részesítették. Aki az építkezési vállalkozást elnyerte, nem kaphatta meg a pályadíjat; a jutalmazott tervek pedig a hitközség tulajdonába kerültek. A helyszínrajzot a hitközség irodájában tekinthették meg az érdeklődők. A jeligés pályázatok beadási határideje 1918. december 20-a volt. 1919. májusában már annyira rossz volt az imaház állapota, hogy a Városi Tanács csak abban az esetben engedélyezte használatát október l-ig, ha megerősítik az épületet. 15 1920. szeptember 7-től az Iparos Ifjúság Önképző Egyesületének 16 Kis tér 5. szám alatti helyiségében rendezett be ideiglenes imaházat a hitközség a nagy ünnepek idejére. A problémát az elkövetkező években ugyanígy oldották meg. 17 A Városi Tanács szeptember 15-i ülésén kötelezte a hitközséget az imaház lebontására és újrafalazására, egyúttal megtiltotta további használatát. 18 A döntés a városi mérnök jelentése alapján született, aki megvizsgálta az épület állapotát SzMLt. V.B.186. Nyíregyháza város polgármesterének iratai IV. kútfő, 26/1923. akta szám, 13229/1923. iktató szám. Nyírvidék 1912. augusztus 4.8. о Nyírvidék 1912. augusztus 4.8. 4 Nyírvidék 1918. október 19.4. 5 Nyírvidék 1919. május 20.4. Az Iparos Ifjak Egyesülete Kis tér 5. szám alatti székházában állandó tevékenység nem volt különböző alkalmakra lehetett bérelni a helyiségeket. (MARGÓCSY 1987.188.) Nyírvidék 1920. szeptember 7.4., Nyírvidék 1921. szeptember 29.4. 8 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 26/1923. a.sz. 122/1923. i.sz. 300
