A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)

Szabó Sarolta: Céhes emlékek a Jósa András Múzeumban

A nagykállói szűcs céh ládája (2. kép) 2. kép A nagykállói szűcs céh ládája Bild 2. Zunftlade der Kürschnerzunft von Nagy kalló A nagykállói szűcsök céhszabadalmukat 1671-ben kapták. A céh tárgyi emlékei közül csak a pecsétnyomó és a céhláda maradt meg. A láda barnára pácolt, egyenes oldalú és tetejű. Hosszanti homlokzati oldalát és tetejét négyszögletes tagok osztják két-két kereteit mezőre. Elől kulcspajzs, benne kulccsal. Keskenyebbik oldalain rombusz alakú kereteit mező. A négyszögletes mezőket profilált lécek szegélyezik. Fedelének belső oldalán olvasható felirat jelzi a láda készítésének nemcsak dátumát, hanem helyét és készítőjének nevét is: KÁLLAI SZ: SZÜTS ISTVÁN ÉS SARKADI JÁNOS URAIMÉK CÉH MESTERSÉGEGBEN KÉSZÜLT AZ EGÉSZ CÉH KÖLTSÉGÉVEL DEBRETZENI ASZTALOS KERTÉSZ FERENTZ ÁLTAL ANNO 1768. A legkorábbi debreceni céhládák a 18. század közepéről származnak. Ekkortól kezdve maradtak fenn nagyobb számban asztalos remekrajzok, amelyeken céhládák is szerepelnek (SZALAY 1981.139.). Ezzel mutat hasonlóságot a nagykállói szűcsök ládája is, amelyen szintén felfedezhetők a későreneszánsz stílusjegyei. Ilyenek a homlokzatot díszítő kereteit mezők. A láda a debreceni asztalosság 18. századi magas színvonalát tükrözi. A láda egy kulccsal záródik, belül egy oldalretesszel látták el. 1933-ban ajándékozta a Jósa András Múzeumnak Görömbey Péter református lelkész (ALISPÁNI JELENTÉSEK 1933.1.35.). 229