A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)
Szabó Sarolta: Céhes emlékek a Jósa András Múzeumban
A nyíregyházi szűcs céh ládája (3. kép) A nyíregyházi szűcsök 1818-ban nyerték el önállóságukat, addig a nagy kallói szűcs céh filiájaként működtek. Nyíregyháza nem tekint vissza régi céhes hagyományokra, hisz a település 1753-54-es betelepítése előtt csaknem elnéptelenedett. A betelepülőkkel együtt mesteremberek is érkeztek, akik ígéretet kaptak a céhes privilégium elnyerésére (CSERVENYAK 40.). A nyíregyházi szűcsök 1790-ben léptek be a nagykállói szűcs céhbe. Ekkor egy megállapodás jött létre közöttük, amely szabályozta a két fél jogait és kötelességeit. A megállapodás szerint a nyíregyházi mesterek a céhbe állás, inasszegődtetés, felszabadítás után fizetett pénz harmadrészét a nagykállói céhnek befizetik, ennek fejében megengedik, hogy éljenek a nagykállói céh artikulusaival és pecsétjével. Az egyezséglevélben foglaltakat a nyíregyházi mesteremberek csak részben tartották be. A jövedelmek harmadrészét mindig híven eljuttatták a nagykállóiaknak, de önálló céhként igyekeztek működni a tekintetben, hogy saját pecsét alatt adtak ki legényeiknek szabaduló- és vándorló levelet (KISS 1929.22-23.). Valószínű, hogy a céhládájuk már korábban is megvolt, mint ahogy megkapták a céhprivilégiumukat. A nyíregyházi szűcs céh ládáján semmiféle felirat, évszám, mesterségre utaló díszítés nincs. Formája után ítélve a 18. század végén (1790 után) készült. A láda oldala és teteje egyenes vonalú, alul körben profilált léccel szegett, fedele szintén. Barnára festett. Zárszerkezete az előoldalra szerelt kétnyelvű zár díszes kulcspajzzsal. Keskenyebbik oldalain díszes fogókkal. A láda 1920-ban került a Jósa András Múzeumba Palaticz Jenő és Bogár Károly szűcsmesterek ajándékaként a szűcs céh egyéb irataival és tárgyaival együtt (ALISPÁNI JELENTÉSEK 1920.11.50.). Erről az eseményről Kiss Lajos is beszámolt a Nyírvidék hasábjain. 13 A nagykállói csizmadia ifjúság ládája (4. kép) A nagykállói csizmadia ifjúság ládájának pontos készítési idejét nem ismerjük, stílusa alapján a 19. század elején készülhetett. A láda barna, egyenes vonalú, a fedelét profilált léc veszi körül, rajta kiemelkedő, koporsó formájú zárszekrény, amelynek fedele kihúzható. Ez rejti a láda egyik zárját, a másikat a zárszekrény keskenyebbik oldalán kívülről helyezték el, rajta díszes kulcscímer. Belülről zöldre festették a ládát, bal oldalán három fiók. Fedelének belsején, a bal oldalon elmosódott, olvashatatlan írás. Előlapján feltüntették a javítás idejét: A NMES NAGY KALLÓI CSIZMADIA IFJÚSÁG LÁDÁJA UJJITTATÓDOTT 1877. Bár a céheket az 1872. évi VIII. t.c. eltörölte, de hagyományaik, szokásaik továbbéltek. A csizmadia legénytársaság ládáját már jó néhány évvel a céhek hivatalos megszüntetése után újították meg, nyilván azzal a céllal, hogy használhatóságának idejét meghosszabbítsák. Ld. 3. jegyzet. 230