A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)

Szabó Sarolta: Céhes emlékek a Jósa András Múzeumban

Céhládák A céhláda a céh legjellegzetesebb tárgyi emléke. Benne őrizték a céh értékeit, ki váltságieveit, jegyzökönyveit, pecsétnyomóját, egyéb értéktárgyait. A céhes élet számos eseménye a céhláda előtt zajlott, ezért jelentőségét nemcsak az értékek őrzése adta, hanem egyben a céhszervezet szimbóluma is volt, amit igyekeztek külső megjelenésben is kifejezésre juttatni (NAGYBÁKAY 1966.91.). A céhgyüléseket a láda előtt tartották, amit a céhmester a nála levő kulccsal - a hatalom jelvényével - megnyitott. A nyitott láda előtt tilos volt rendetlen öltözetben, fegyveresen, pálcával, sarkantyúval megjelenni, illetlenül beszélni, köpködni, dohányozni, kártyázni (BARTÓCZ 1979.19.). A céhláda helyéről, kulcsának őrzéséről általában a céhartikulusok külön rendelkeztek. „Л Czéhnek ládáia legyen, kiben mind az Ártikulusok és egyéb az Czéh oda tartozandó javai jövedelmi bé /értetvén legyenek, és az feő Czéh Mester házánál állyon, mind az által, mind az két Czéh Mester rá gondot visellyen, kinek is az kulcsa légyen az kis Czéh Mester kezében."

11 Az ártikulusok azt is előírták, hogy minden évben „vízkereszt napban két céh Mester valasztassek, az kik az Czéhnek gondját visellyék..."

12 A céhmester választásakor a céhládát az új céhmesterhez kísérték díszes menetben, ezzel adta át a hatalmat a régi céhmester utódjának. A céhen belül több helyen működött a mesterlegények külön társasága, külön ládával. Ezt nevezték társaság ládájának, ifjúság ládájának. A céhládák formájukat, felépítésüket tekintve igen változatosak. Vannak közöttük lapos tetejuek és a kontytetőhöz hasonló fedéllel ellátottak, amelyek a láda zárját rejtik, architektonikus felépítésűek, 4-6 lábúak vagy láb nélküliek. Mindig a korszak stílusirányzatának, divatjának megfelelően. Céhládák már a 15. század második feléből ismertek, de jellegzetes formájuk csak a 16. században alakult ki, széleskörű elterjedésük is erre az időre esik. Mintaképül az úri-polgári ládák szolgáltak (NAGYBÁKAY 1966.98-99.). A Jósa András Múzeum Néprajzi Gyűjteményében nyolc céhládát találunk, közülük hármat kulcsával, illetve kulcsaival együtt: a nagykállói szűcs céh ládáját (1768), a nagykállói csizmadia ifjúság ládáját (18. század vége - 19. század eleje?), a nyíregyházi szűcs céh ládáját (18. század vége?), a nyíregyházi csizmadia legénytársaság ládáját (1818), a nyíregyházi tímár céh ládáját (19. század), három ládát - adatok hiányában - nem tudtam azonosítani. A ládák között van sima vonalú, díszítetlen kivitelű (a nyíregyházi szűcsöké), kazettás (a nagykállói szűcsöké), architektonikus (a nyíregyházi tímároké). Egy részük datált, így a szabóké (1840), a nagykállói szűcsöké (1768), a nyíregyházi csizmadia ifjúság ládája (1818). Felirat öt ládán olvasható. Ha a ládazárakat nézzük, egy kulccsal záródik a nagykállói szűcs és a nyíregyházi szűcs céh ládája, valamint két azonosítatlan láda, két kulccsal záródik a nagykállói csizmadia ifjúság és a nyíregyházi tímár; három kulccsal pedig a nyíregyházi csizmadia ifjúság és egy ismeretlen helység szabó céhének ládája. SzMLt. IX.5. A nagykállói szűcs céh artikulusa 1671. 2. pont. SzMLt. IX.5. A nagykállói csizmadia céh artikulusai 1648. 1. pont. 228