A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)
Vörös István: Szabolcs ispánsági székhely Árpád-kori állatcsontleletei
intermaxilla corpusa megnyúlt, vaskos, a maxillaoralis pontnál mély fovea alakult ki. A felső fogsor szabályos, a fogak állása szimmetrikus. A basioccipitalis régió széles, a bulla ossea lapos. A koponya varratai közül a sut. zygomaxillaris, a sut. maxillofrontalis, a sut. frontalis, (metopica) valamint a sut. incisivomaxillaris még nem csontosodtak el; a többi varrat elcsontosodása pedig még nem fejeződött be. A koponya legnagyobb magassága (os palatinum - linea frontalis között mérve) 60 mm; az orrhát magassága a Pi/2-nél 28 mm. A zygomaticum magassága 14 mm. A craniometriai adatok és a méretindexek a 3. Táblázatban találhatók. A mandibula hosszú, vékony. A corpus mandibulae alsó éle egyenes. A fogsor szabályos, a fogak állása szimmetrikus. A premolarisok ritkán állanak, a P4 vége és az Mi eleje egymás mellé csúszott. A caninus hosszú, jól fejlett. Méretek (mm): teljes h. 154; fogsor h. 82,5; Pi_4 h. 45; Mi-з h. 38; Mi korona h. 21,6. A corp. mandb. magassága P 2 /3~nál 17,8; M3 mögött 27,5. A ram. mandb. magassága 58, a condylusnál 29. A condylus sz. 24,5. A postcraniális csontvázelemekre a hosszú, karcsú vékony csontok a jellemzőek. Általában a bal oldali hosszúcsontok a töredékesebbek. A kutya neme: - a koponya morfológiai jellegei alapján - hím. A kutya életkora: a foggarnitúra fejlődése, a koponyavarratok, valamint a hosszúcsontok epiphysiseinek az elcsontosodási mértéke (WIECHERING 1981., SPAHN 1986.) alapján 1-1,5 év. A kutya marmagassága (mm): a hosszúcsontok hosszméretéből (KOUDELKA 1886.) számítva: csont csonthosszúság marmagasság scapula 143 580,5 humerus 205 206 690,8 694,2 radius 204 204 656,9 656,9 ulna 238 635,5 tibia 230 671,6 Összesítve: 655,2 mm A belső agykoponya hosszúságából WYROST-KUCHARCZYK koefficiens (1967.) alapján számított marmagasság 610 - 630 mm. A kutya fajta (típus) formakore: a koponya morfológiai jellege, a kraniológiai adatok és arányok (3. Táblázat), valamint a megnyúlt hosszúcsontok jellege alapján az agarak, a Canis familiáris leineri STUDER 1901. alakkörébe tartozik. Baromfi maradványai feltűnően kis számban kerültek elő; mind a házityúk, mind a házilúd közepes testméretü volt. Vadászott állatok A szabolcsi állatcsont leletanyag egyik legértékesebb darabja a magyar bölény csontmaradványa. A bölénycsontok a 75/11. szelvény gödrében (60 - 80 cm-en egy 179
