A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Szabadfalvi József: A méhek tavaszi kibocsátásának napjai

A méhek tavaszi kibocsátásának napjai SZABADFALVI JÖZSEF A régi paraszti munka ritmusának határnapjai rendszerint az év jeles napjaihoz kapcsolódtak. Volt hagyományos napja a szántásnak, vetésnek, még inkább a háziállatok tavaszi kihajtásának és őszi beterelésének is. Így volt ez a hagyományos népi méhészetben is. A racionális tevékenységhez rendszerint kapcsolódott némi szokásanyag, gyakran kultikus tevékenység is. Az alábbiakban a méhek tavaszi kibocsátásának idejét, módját a hozzákapcsolódó szokásokat foglalom össze. A legkorábbi — csupán kéziratban reánk maradt — méhészkönyvben, a 17. század közepén, a Horhi Miklós által írott méhészkönyv Sályban talált változatában a következőket olvashatjuk: „Az Szent György havának első hetében Szerdán vagy Tsötörtökön botsásd ki, ki botsajthatod ugyan egyébb napokon is szép tsendes és tiszta időn a Holdnak akár melyik részén de nem sokat használ, mert mint a phylosophusok tartyák: Omnis actus fieridebet sub suo Planeta, et in ipsius hóra propria, aut exempli Gratia."

1 Más variánsban némi szövegmódosítás található: „A ki botsátásban a Tavaszi ki rakásban és ki bottsátásában, idejére módjára nézve, ha meg akarod tudni, majd szép rendel meg tanítlak, igen és könnyű tisztaságban, ha meg akarod tudni bölcsülni. A Szent György havának első hetében Szerdán vagy Tsötörtökön botsásd ki, de jobb Szerdán, ki botsáthatod egyéb napján is szép tiszta és tsendes napon, de nem használsz véle, mert a többi napokon nem olyan hasznos."

2 Horhi Miklós méhészkönyvének más kéziratos variánsai is ugyanazt, tehát Szent György havának első hete két napját javasolják.

3 A Néprajzi Múzeum adattárában őrzött másolat ajánlatát így indokolja: „Méhek ki Rakásáról és Botsájtásáról Sz. György Havának első hetiben szerdán vagy csütörtökön Botsásd ki leg elsőbben Kit botsa jthatod ugyan egyéb napokon és Szép tsendes időben a Holdnak akár mellyik Részén de nem sokat használod. 1 Szabadfalvi József: Egy 17. századi méhészkönyv kéziratos variánsa. Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XX. 1981. 203. 2 Kováts S. János: A méhrül való hasznos beszéd. Ethnographia, II. 1891. 18.; L. még Balassa M, Iván: Kéziratos méhészkönyveink egyik típusa: A nagyváradi méhészkönyv. Agrártörténeti Szemle, XII. 1970. 3 Schräm Ferenc: Méhészeti kéziratok a XVIII. századból. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, III. 1961. 514—515. 147