A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Balassa István: A sírfeliratok kezdőformáihoz

A sírfeliratok kezdőformáihoz BALASSA IVÁN A sírfeliratok sok esetben olyan betűrövidítésekkel kezdődnek, melyek feloldását egy nagyobb vagy kisebb közösség jól ismeri. Más esetben egy állandó szókapcsolattal vagy akár mondattal indítja el a fejfaíró mester a halottra vonatkozó mondanivalót. Mindezek kérdésével eddig a néprajz éppen csak érintőlegesen foglalkozott és éppen ezért jelentős Erdész Sándor több mint két évtizeddel ezelőtt megjelent dolgozata, mely a szatmári Erdőháton

1 elsősorban a sírverseket s azok formáit vizsgálta. „A fejfák feliratait tanulmányozva észrevehetjük, hogy egyes kifejezések, allegorikus kitételek gyakran ismétlődnek. Néhány ilyen sírversmotívum Erdőhát több temetőjében felbukkan".

2 Ezek közül jó néhányat sorol fel, melyek egyike-másika csak egy-egy faluban, míg némelyik sokkal nagyobb területen általános. Ezek közül érdemes néhányat közelebbről is szemügyre venni. A. B. F. R. A. feloldása A Boldog Feltámadás Reménye Alatt a Tiszántúl középső és északi részén meglehetősen nagy területen elterjedt, kelet felé a parciumi részekben is megtalálható, de felbukkan Csongrád megyében is, pontos határát azonban ma még nem ismerjük. Maga a szólás a református szertartáskönyvekből már a 17. század közepétől kezdve kimutatható. 1646-ban egy, a temetés menetét rögzítő munkában ezt állapítják meg: „ . . . s íme fekete koporsóba beszégeztetett holttestét immár mostan a boldog feltámadásnak reménysége alatt eltemettessék . . .".

3 Kolozsvárt 1655-ben kissé változott formában jegyezték fel: „ . . . adgyon az Isten boldoghsagos feltámadást".

4 1659-ben Vályi Ibrányi Ferenc temetésének leírásában örökítették, ahol többek közt ez is előfordul: „ ... és végezetre a földbe betétel jövendő boldog feltámadásnak reménysége alatt".

5 Rettegi György emlékirataiban 1770-ben ez olvasható: „Adjon az Úristen neki boldog feltámadást".

6 A fenti idézetek a Biblia Újszövetségének különböző helyeire támaszkodnak, mely szerint „Fel1 Erdész Sándor: Fejfaírók a szatmári Erdőháton. Ethnographia, 79. 1968. 201— 224. 2 Erdész Sándor: i. m. 215. 3 Hodászi S. Miklós: Temetési pompa (c. halottibeszéd gyűjtemény). Várad, 1946. 150. 4 Szabó T. Attila: Erdélyi magyar szótörténeti tár, III. Bukarest, 1982. 1096. 5 Várallyai G. Lőrincz: Tekintetes és nemzetes Vaji Ibrányi Ferencznek Temetése. Sárospatak, 1659. 6 Szabő^T. Attila: i. m. 1096. 195