A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Soltészné Pádár Ilona: Nyárádi Mihály néprajzkutató portréja

Nyárádi Mihály néprajzkutató portréja SOLTÉSZNÉ PADÁR ILONA: Nyárády Mihály a magyar néprajztudománynak éppúgy egy különös sorsú és nagy tehetségű tudósa, mint ahogy szülőföldjének értékes egyénisége volt. Már az életrajza is mesébe illő, amolyan 20. századi jóságos varázsló, aki a népi műveltség kincseiből az igazi gyöngyszemeket ki tudta válogatni, a történelem hullámverése közepette. Származása szerint is rendhagyó volt. Kisnemes, mint annyian a rétközi falvak ősi lakosai közül, de mindössze 36 holdnyi apai vagyonnal. Ezzel másutt talán egy jobbmódú parasztgazdának számított volna, de ezen a tájon még a múlt század végén is olyan kevés volt a szántóföld, hogy — Nyárády Mihály megállapítását idézzem — a falvaknak csupán harmadát tudták művelni. A többit a víz uralta, így annak kincsét: a halat, nádat és egyéb haszonvételeket gyűjtögettek össze a rétköziek. Így hát a 36 holddal is nemes ember volt Nyárády Bertalan, mégha öt gyermek várta is az örökséget, de magukat módosabbaknak tudták! Igaz, a sors különös fordulata révén ez a birtok megsokszorozódott, de ez már egy másik történet. Nyárády Mihály 1889. október l-jén született Ramocsházán. Innen azonban még gyermekként átköltözött Kékre, mivel szülei hamar elhaltak, és a gyermekek nevelését az anyai nagyszülők vállalták. Az egyik gyermektelen anyai nagybátyjuk pedig rájuk hagyta a vagyonát. így lett Nyárády Mihály felnőtt korára 176 holdas „kéki földesúr", akiről még Móricz Zsigmond is megemlékezett egy novellájában; igaz, nem elsősorban vagyonossága, hanem színes egyénisége, gazdag tudása miatt. A gyermekeket nagyanyjuk taníttatni akarja. A legokosabbnak mutatkozó Mihályt így előbb a beregszászi gimnáziumba járatják, ahonnan ő az érettségi után a jogra jelentkezett. Erről önéletrajzában úgy nyilatkozott, hogy nagyszülei jószándékúak voltak ugyan, de a pályaválasztásához útmutatást nemigen tudtak adni, hát ezért iratkozott be a jogi egyetemre. Debrecenben és Kolozsvárott tanult, de levizsgázni csak jóval később tudott, doktorátusát 1928-ban a fővárosban kapta meg. Az történt hogy tanulmányait félbe kellett szakítania, mert a megözvegyült nagyanyja hazaparancsolta őt gazdálkodni. Hogy milyen eredményes gazda volt? Erről mindjárt lehetnek elképzeléseink, ha arra gondolunk, hogy az immár 215 kh földjét kísérleti telepnek tekintette. A szakirodalmat ismerve, a Nyírségben és Rétközben végbemenő természetföldrajzi és gazdasági változásokat figyelembe véve ő is csatlakozott azokhoz, akiknek meggyőződése szerint területűn-