A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)
Benő Éva: Szatmár megyei néprajzi leírása 1854-ből
gyéléseit a tárgyalt témakörökre nem vonatkoztatható (az ifjúkor szokásai, jeles napi szokások) adatokkal egészíti ki. Bár mind a két terület szokásként emlegetett kategória, Lauka célszerűtlenül nem vont határt közöttük. Helyesen járt el viszont akkor, amikor párhuzamosan tárgyalta a hiedelmeket és a szokásokat. Egy külön fejezetben teszi közzé a megye úgynevezett községéletének és gazdálkodásának főbb jegyeit. Itt hívja fel a figyelmet az okszerű,-racionális gazdálkodás előnyeire, a német telepesek mintagazdálkodására. összegzésképp megállapítható, hogy az anyag rendhagyó beosztása csak egy vázlatos kép kialakítására adott lehetőséget. Ez nem jelenti azt, hogy a választott módszer, az összefüggő rendszer hiánya kisebbítené a közlés érdemeit, jelentőségét. Anyagfeltáró jellege miatt kiválóan alkalmas arra, hogy a recens jelenségek vizsgálatánál párhuzamként szolgáljon a néprajzkutatás művelői számára. SZATMÁRMEGYE-S LAKOSAIRÓL Szatmár megye természetes fekvése és vizeinek folyása szerint 4 részre oszlik, melyek a hivatalos működések alapján járásoknak neveztetnek, u. m. krasznaközi, nagybányai, szamosközi és nyíri járásokra. A krasznaközi járásban van: 3 mezőváros, 73 falu, 5 népesebb pusztar — A nagybányai járásban van: l bányaváros, 2 mezőváros, 66 falu, 7 népesebb puszta. — A szamosközi járásban van: 1 királyi város, 1 mezőváros, 68 falu, 3 népesebb puszta. — A nyíri járásban van: 1 mezőváros, 45 falu, 13 népesebb puszta. Történetileg vagy más tekintetben nevezetesebb helységei Szatmár-Németin, Nagy-Károlyon és Nagy-Bányán kívül; Aranyos-Megyés, hajdanta csak Megyesnek neveztetett, később várának egy gazdagon aranyozott szobájától nyerte Aranyos előnevét. Gyöngyösi István Kemény Jánosról írott versei 2-ik könyvében a várat szép nek is nevezi, midőn Lónyai Annának tatár rabságban lévő férje utáni zokogását eképpen leírja: „Legyen mindenemnek haracsló vására, Olcsó becsre kelljen a szép Megyés vára, Csak kiváltásodnak készülhessen ára, Hidd el: nem szomorít mindezeknek kára." • Bikszád, látogatott fürdőhely savas és vasasvízzel, — Czégény, hajdan szerzetesrend monostora (Promontoorium Monasterii Czégény). A Kölcsey-nemzetség 1344. Lajos királytól kapta. — Cseke, Kölcsey Ferencz birtoka és lakhelye. — Csanálos és Vallaj legszebb sváb faluk az egész megyében. — Misztotfalu, 1678-ban Zrínyi Ilona bírta. — Kap ni k, gazdag aranybányákkal. — Nagy Majthény, nevezetes a gr. Károlyi Sándor által 1711-^ben Rákóczyval tett békekötésről. A helyen, hol a béke megköttetett, most szőlődombok vannak. — Kaplan, & gróf Károlyi-család gyönyörű sírboltjával. — Erdőd, régi várral, melynek alapján mostanában ízléses kastély áll. Erdődön született Bakács Tamás kardinál és esztergomi érsek. Atyja kerékgyártó volt. — Szamos -Kór оду, é faluban született azon Kórógyi, ki sz. Gellért püspököt Vatának biztatására, többed magával megölte. — Ricse, itt vannak a legszebb leányok Szatmárban. — Me ző-Betri és Gilvács nevezetesek címeres lovaikról. — Boldád oláhleányai nevezetesek. — Erdő-Szád a, regényes és gyönyörű vidék. — Válla jon született, s lakik jelenleg is egyike a leghíresebb órásoknak Harsághy, sváb szülőktől származva, mostoha körülmények között, jelesebb mesterek nélkül maga magát anynyira képezte, hogy 1840-ben egy arany hengerórát készített, mely magamagától ütött órát és negyedet.
