A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)
Felhősné Csiszár Sarolta: A népi mosás Szatmárban és Beregben
A népi mosás Szatmárban és Beregben FELHÖSNÉ CSISZÁR SAROLTA Kutatóink gyakran foglalkoznak a vászonból és más textiliából készített használati eszközökkel. Gyakran kerül napirendre a textil készítésének a dolga, maga a fonás, szövés. Sokat foglalkozunk a szinte kimeríthetetlen téma a tárgyak díszítése, az egyes területek népviseletének a problémája. Meghatározzuk az egyes motívumokat, ismerjük a legjellegzetesebb öltéstípusokat, szövéstechnikákat. Számon tartjuk, hogy az egyes használati tárgyakat hogyan, milyen alkalmakkor használták, azokat hol tárolták. Valahogy elfogadjuk azokat a maguk állandóságában készen, reprezentatívan. Elhanyagoljuk viszont azt a hátteret, amely az egyes tárgyakat ebbe az állapotba hozza, alkalmassá teszi őket arra, hogy azokat folyamatosan használni tudjuk. Elhanyagoljuk a tárgyak rendbentartásának a kérdését, amely legalább olyan fontos volt és fontos ma is, mint magának a tárgynak az elkészítése. A családi megosztásban a mosás, a ruházat, a háztartás és a gazdálkodásban használatos textiltárgyak rendbentartása kimondottan női funkció. Az együttélés legfontosabb kritériuma az volt, hogy az ember kenyeret keres, az asszony mos rá. Az asszonyi gondoskodásnak az alapvető feltétele a mosás volt. Ha az emberen piszkos volt a gatya, elhanyagolt, gyűrött a ruhája, vagy malomba menet piszkos volt a zsákja, lehetett a lakás akármilyen rendben, az mindenkor arra utalt, hogy nincs meg a családban az egység. Sajnálatra méltóbban annál el se tudtak képzelni, mint ha egy férfit mosni láttak. Szabó János első világháborús hadifogoly kéziratban fennmaradt versében szívfacsaró képet fest erről a látványról: „Egyik nap délelőtt csak úgy séta közben, Véletlenül éppen egy folyóra vetődtem. Amint ott sétáltam, amint ott járkálgattam, Ruha jókat mosó bakákra akadtam. Egyik az ingét, másik a gatya ját mosta, Volt aki sapkáját éppen szappanozta. Negyedik, ötödik pedig mindeneket, Edénybe berakta, áztat úgy főzte meg. 379