A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)
Ujváry Zoltán: Népmonda, népi emlékezés és helytörténet
Népmonda, népi emlékezés és helytörténet UJVARY ZOLTÁN A folklór egyik rendkívül szerteágazó műfaja a népmonda. Már a műfaj meghatározása során is számos bizonytalanság, gyakran egymásnak ellentmondó megállapítások születtek. Kisebb rokon műfajok egymásba csúsznak, vagy érintkeznek, vagy teljesen fedik egymást. Az adomával való keveredés különösképpen gyakori. Ahhoz, hogy a műfajról megfelelő áttekintés készüljön, nyilvánvalóan szükség van a vonatkozó hagyomány minél teljesebb adattárára. Az elmúlt évtizedek kutatásai, helyszíni gyűjtései jól mutatják, hogy milyen gazdag anyag lappang még napjainkban is a néphagypmányban. Olyan történeti személyiségről is felszínre kerültek népi elbeszélések, akiket a szakirodalom korábban nem említett. így pl. Erdész Sándor kutatásainak köszönhető, hogy Báthori Gábor erdélyi fejedelemről több mint két évtizede a népi prózairodalom kis remekeivel ismerkedhetünk meg. 1 A népi emlékezés és a történelem eseményeinek a vizsgálata mind a kutatók, mind a nagyközönség számára valamilyen összefüggést, kapcsolatot sejtet a szájhagyomány és az írott források között. Fontos azt hangsúlyoznunk, hogy a népi elbeszélő prózában a történelemnek olyan sajátságos tükrözési formáját látjuk, amelynek egészen mások a vizsgálati, kutatási szempontjai, mint a történettudománynak. A népi emlékezés történelemmel kapcsolatos adataihoz a folklórkutatás módszereivel kell közelítenünk. A folklór művelőjét nem az érdekli elsősorban, hogy a szájhagyományban a történelmünk eseményeivel kapcsolatban fennmaradt emlékezések mennyire hitelesek — bár ez is egyik része a vizsgálatnak —, hanem azt, hogy az eseményt milyen műfajon keresztül, milyen költői, esztétikai stb. formában közvetíti. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a szóbeli költészetnek nincs vagy nem lehet fontos és pontos közlése a történelem kutatója számára. A helyi mondák hátterében előfordulhat ténylegesen megtörtént vagy ahhoz hasonló esemény. A szájhagyomány sajátosságából következően a történet generációról generációra változhat, sőt, az elbeszélők egyéni fantáziája szerint azonos időpontban is különbözőképpen színeződhet. Ha írott források tanúsítják a hitelességet, a folklórkutató számá1 Erdész Sándor: Báthori Gábor a néphagyományokban. Nyíregyháza, 1965.,; A Báthori-család eredetmondájáról: Dankó Imre: Opuscula ethnographica. Debrecen, 1977. 170—179. 33
