A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Dankó Imre: Bátor Opos-Vid és Beowulf. Angolszász–magyar mondapárhuzam az Ecsedi-láp sárkányának mondájában

Az Ecsedi-lápon pusztító szörny minden említésben sárkányként szerepel. Csak így, sárkányként feltüntetve vplt lehetséges a Báthori-család címerét, a benne ábrázolt három sárkányfoggal és a címerpajzsot körülölelő, farkát a szájában tartó, beharapó sárkánnyal megalkotni.

6 A Gutkeled nemzetség és a Báthori-család címerei, illetve ez utóbbiból kifejlődött más címerek (például a Bocskai- és a Kölcsey-címerek is) sárkánymotívumairól szóló tanulmányomban rejlik annak a feltevésemnek az alapja, amely szerint elsősorban tartalmi egyezések alapján, az angolszász eposzt, az Angliában a tizedik század végén összeírt, mintegy három és félezer soros Beowulf, illetve annak még le nem írt, még össze nem illesztett részei, erősen befolyásolják az Ecsedi-láp sárkányának mondáját.

7 Arra ezúttal nincsen mód, hogy a Báthori-család eredetmondáját, annak különböző változatait is ismertessem. Erre már sor került korábban több ide vonatkozó tanulmányomban.

8 Most csak annak illusztrálására is, hogy az Ecsedi-láp sárkányának, az azt legyőző bátor vitéznek, a Gutkeled nemzetségből származó Báthori-család címer- és vagyonszerző ősének históriája mily általánosan ismert volt és hogy mily korán le is írták, korábbi írásaimban nem említett II. Rákóczi Ferenc-féle leírását idézem, 1710 tájáról. Eszerint „Ez a három nagymérföld kiterjedésű terület kívülről náderdőnek látszott, belsejében azonban nagypn szép, igen tiszta és — a lakosok talán hamis hite szerint — feneketlen tó terült eL Volt, aki már száz ölnél hosszabb kötelet eresztett bele, mégsem ért feneket. Ez a tó rendkívül gazdag halakban. Halai mind kemények és szörnyen nagyok. A nevezetes Báthori-család egyik ága Ecsedről vette nevét, s e vár akkor jutott öröklés útján családom birtokába, mikor ez a család apai részről való nagyanyámmal kihalt. Címerében három sárkányfog volt, a fogak körül egy sárkánnyal. Minden időkben az volt a hagyomány, hogy amikor a szkíták letelepedtek az országban, egyikük az Oposnemzetségből megölt egy sárkányt azon a helyen, ahol aztán ezt a várat, jobban mondva házat építette, mert az erősséget csak néhány századdal később építették. Ekkor kapta a Bátor nevet. Emlékszem, hogy a kincstárunkban őrzött ritkaságok között láttam egy buzogányt, amellyel Bátor a szörnyeteget megölte. De a fegyver kicsisége nagyon kétessé teszi в Dankó Imre: Egy történeti mondánk vándorlása. (A Báthoriak és a sárkány.} Ethnographie LXXXIV. 1973. 325—331. — Vö.: Gutkeled. Pallas Nagy Lexikona VIII. köt. Bp. 1894. 360., továbbá a Gutkeled nemzetségi és a belőle származó családok, elsősorban a Báthori-család címerfejlődéséhez: Csergheö, Géza: Wappenbuch des Adels von Ungarn. Heft 8—

d4. Nürnberg, 1887—1838. Bd. IV. 15. Taf. 35.; Csergheö Géza: A Gutkeled-nemzetség címere. Turul 1891. 9—15. 7 Beowulf. Harvey, Paul Sir (compiled): The Oxford companion to English Literature. Third edition. Oxford, 1958. 80—81.; Compton-Ricket, Arthur: A history of English Literature. London, 1929. The Anglo-Saxon at Home. English Literature before the Saxon conquest. Old English Heathen Poetry. Beowulf. 3—

в.; Legouis and Cazamlan: History of English Literature. New edition (18th printing). New York, 1967. 8—9. 8 Dankó Imre: A Báthori-család eredetmondájának szatmári vonatkozásai. Csengén Krónika. Néprajzi és helytörténeti antológia Molnár József 70. születésnapjára. Szerk.: Dankó Jmre. Csenger, 1975. 262—274. és Uő.: A hajdúnánási Testhalom mondája és a hajdúk eredete. Ethnographie LXVII. 1956. 519—535.