A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Zsupos Zoltán: Egy 1676-os rozsnyói boszorkányper

Szavai szerint vállalkozott a szigorúan tiltott magzatelhajtásra. A 25 éves Reich Annának mondta: „Ó bolond, ha két holnapos a terhed, nincs abba lélek, könnyű azt elveszteni." Egy másik panaszkodót, Fonta Pannát ilyen szavakkal biztatta: „ . . . ne búsulj bizony bolond, mert könnyű asról tenni, ha csak vagy három holnapon, el tudom én azt veszteni ha akarod, mert az nem bűn, mivel abban lélek nincsen". Tudása nemcsak a terhesség megszakítására terjedt ki, a teherbeesést is meg tudta akadályozni, amire a sokgyermekes Kutyái Annához intézett mondata enged következtetni: „Ó bolond, miért te énnékem nem szólottál, amikor még csak a három gyermeked volt, meg tudtam volna én azt cselekedni néked, hogy több gyermeked nem lett volna." Értékes vallomások szólnak rontótevékenységéről. Az egyik asszony nyíltan feltette neki a kérdést: „Miképpen veszthetik, avagy miképpen rontják meg az embert? Alájuk öntenek-e valamit, vagy mit csinálnak? Kristóf né erre azt feleié: Jajj te bolond. Egy tollacskába mint a kénesőt, holmi eszközt be csinálnak, s amikor meg sem gondola, alája bocsájtja, akit meg akarnak rontani." A Süveges Mihály iránt érzett szerelme miatt az ő rontásával magyarázták, hogy az említett férfi felesége elvesztette szemevilágát: „ ... tavaly esztendőben vpltam a Sebespataki Tudósnénak egy forinttal adós, jött hozzám egy nap az adósságáért a Rudnai Tudósnéval, .. . mondotta a Sebespataki Tudósné a Rudnainak: Menj el a Süveges Mihály házába, ott egy szökcséb bé vagyon ásva, ki miatt a szeme kiszökött Süveges Mihálynénak, keresd meg, feltalálod, s megmondják hogy jó Tudósné vagy, mert azt Kristóf né ásatta el." Ügy vélték, hogy egy másik asszonyon hasonlóképpen állt bosszút, mert az figyelmeztette Süveges Mihállyal fentartott bűnös kapcsolatára, beszámolt róla a férfi feleségének és a szomszédoknak: „Kristófné egyszer engem megfenyétett, mondván: Várj te Eőrsik; meg hidd azt, bizony megbánod, amint hogy azon a nyáron az egy szememre megvakultam." Több ízben beszélt arról, hogy hatalmában áll a nemzőerő elvétele, impotenciát tud előidézni: ,,Meg tudom azt is csinálni, hogy ha tíz holnapig egy ágyban fekszik is az Ura feleségével, mégsem tehet néki semmit." Kristóf né kíméletlenül megbosszulta az őt ért sérelmeket: „Egy leány egykor hat forintomat ellopta, olyant cselekedtem néki, h,ogy sem élt, sem holt, azután megvetette a három forintomat." Másik esetben a gyógyítást nem vállalta: „Én a szegény asszony kérésére kértem Kristófnét, hogy nézné meg szegény Samselt, s gyógyétaná: de ő azt mondotta arra: Vesszék, hadd sanyarkodgyék, ő miatta fizettem én 3 Tallért, nem jött meg az a fű, aki őnéki használna." A beteg hamarosan meghalt. Rontó cselekedeteinek jelentős része a kiszemelt férfira irányuló szerelmi varázslás vplt. Egy alkalommal próbálkozott az érintkezésen alapuló átviteli mágia egyik legelterjedtebb módjával, a riyomfelszedéssel. Maczko Borbálát „egyszer Kristóf né elküldötte, Süveges Mihály nyomának a földét hogy felvegye, az mészáros székektől fogva éppen Dobos Márton Ur házáig űzte, ott felvette a földet, a jobb lába alól a jobb kezében vitte, a bal lába alól a bal kezében, ugyan a Krístófné késével metszette fel a földet." Többi eljárása a hasonló hasonlót hoz létre elven alapuló analógiás mágia. Közülük négyet Kutyái Anna mondott el: „...egykor ugyan ez