A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 21-23. - 1978-1980 (Nyíregyháza, 1988)
Páll István: Az Észak-Nyírség népi építészete kutatásának eredményei
építhettek, később engedély sem kellett a református templomok építéséhez. A temeplomépítési hullám következményeként a 19. század közepére a fatemplomok szinte teljesen eltűntek. Ennek oka egyrészt az volt, hogy a romlásnak indult faanyag pótlása a nagyrészt már kiirtott erdők miatt nem volt lehetséges, másrészt a falvak lakóinak anyagi lehetősége, a közlekedés fejlődése lehetővé tették új téglaépületek emelését is, így a sokszor a szegénység jelének tekintett faépítményeket egymás után elbontották. 103 * * * Dolgozatunk a ,.Változások Északkelet-Magyarország népi építészetében a 18—20. században" című tanulmány előmunkálataként született. Az a cél vezetett bennünket, hogy egy néprajzi szempontból még nem eléggé feltárt terület, az Észak-Nyírség népi építkezéséhez adalékokkal szolgáljunk. A dolgozat nem törekszik teljességre, csupán az eddigi kutatások által feltárt anyagot igyekszik rendszerezni. Készítéséhez a nyomtatásban megjelent munkákon kívül felhasználtuk a Jósa András Múzeum néprajzi adattárát és fotótárát.a Sóstói Múzeumfalu fotótárát és a főként Erdész Sándor által összeállított Népi építészeti kataszter kéziratos anyagát. További lépésként az itt bemutatott és a szükséges újabb kutatások elvégzése után begyűjtött adatok segítségével megkíséreljük kimutatni azokat az — itt még csak jelzésszerűen említett — interetnikus kapcsolatokat, amelyek révén a szomszédos népek építészete akár közvetlenül, akár közvetett úton hatással volt az észak-nyírségi népi építészetre. 105- Balogh I. i. m. 98. és Gilyén—Mendele Tóth i. m. 135. 73