A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 21-23. - 1978-1980 (Nyíregyháza, 1988)

Páll István: Az Észak-Nyírség népi építészete kutatásának eredményei

rabbi lakóhelyük hagyományos fatemplomához" — írja Balogh István fent említett tanulmányában.

96 Az egyik ilyen „facerkó" Kis-Ajakon állt, és azl 784-es összeírás szerint 1653-ban építették.

97 A másik 1740 körül Mándokon épült,

98 jelenleg a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban látható. Területünkön nincs adat olyan sok festett templombelsőre, mint a szomszédos részeken. Tombor Ilona kutatásai négy helység templomában mutattak ki festett templombelsőt, de ezekből három már korábban elpusztult (Ajak, Nagyvarsány, Szabolcsbáka). Egyedül Zsurkon maradt meg az 1795-ben készült festett mennyezet.

99 Gilyén Nándor tanulmánya szerint még Gyürén is volt, de már elpusztult a 18. század végi festett templombelső, Benken és Kisvarsányban még ma is megtalálható a 19. század közepi ill. eleji festett berendezés.

100 A 18. század végén a Tiszántúl középkori eredetű, kő- vagy téglafalazatú templomai mellett szép számmal álltak fatornyok és fa haranglábak. (12—14. kép.) A megnevezések különbözősége, az egységes terminológia hiánya miatt nem lehet mindig eldönteni, hogy milyen építmények rejtőznek az egykori összeírások adatai mögött. Voltak közöttük egészen kis építmények (mint a cserepeskenézi, amelyet az 1809-es összeíráskor így minősítettek: „Vagyon egy kis harangocska, mintegy 40 fontos, és nyugszik egy kétágú fán",

101 vagy a gyürei, aminek a magassága 4,35 m volt), de több mint 30 méter magasak is (mint a zsurki harangtorony). Balogh István már többször idézett tanulmánya szerint a 18—19. században a terület 12 községében volt fa torony ill. harangláb.

102 A legrégebbinek közülük a zsurki tűnik, amelyet a hagyomány szerint az 1600-as években építettek.

103 Még a 19. században is építettek fa tornyot: ekkor épült a révaranyosi is, amelyet Kakuk András jándi és Gábor János kállai ácsmesterek készítettek 1810-ben.

104 A fából készült szakrális építmények rohamos pusztulása a 19. századra tehető. A türelmi rendelet kiadása után enegdéllyel új templomot is 96. Balogh I. 1. m. 88. 97. Kiss L. Régi Rétköz. 12—13. 98. Gilyén—Mendele—Tóth i. m. 138. 99. Tombor Ilona: Magyarországi festett famennyezetek és rokonemlékek a XV— XIX. századból. Bp. 1968. 100. Gilyén—Mendele—Tóth i. m. 139. 101. Balogh I. i. m. 104. 102. Balogh I. i. m. E községek: Ajak, Cserepeskenéz, Gyüre, Lövőpetri, Tiszaszentmárton, Fényeslitke, Kisvarsány, Mándok, Nagyvarsány Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Révaranyos. 103. Gilyén—Mendele—Tóth i. m. 151. 104. Gilyén—Mendele—Tóth i. m. 199. 72