A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 21-23. - 1978-1980 (Nyíregyháza, 1988)

Páll István: Az Észak-Nyírség népi építészete kutatásának eredményei

\ A csűr az Észak-Nyírség legtöbb településén megtalálható, és a porta legjellegzetesebb épületei közé tartozik.

82 Szinte kizárólag az utcával párhuzamosan, az udvar végébe építették, s így az lezárja a telket; a kert megközelítése sokszo rcsak a csűrön keresztül lehetséges. Területünkön az ún. tégla alaprajzú csűrök találhatók meg.

83 Az Eszak-Nyírség legtöbb településén a csűrök 4X2 vályoglábon nyugvó, nyeregtetős épületek. A vályoglábak közötti részeket többnyire deszkával vagy vesszőfonattal töltötték ki: így lezárták az épületet, de egyúttal biztosították a szellőzést is. (10. kép.) Ahol a csűr már elvesztette eredeti funkcióját (gabona csépelése), ott újabban teljesen befalazzák a vályogoszlopok közét, csak a kétszárnyú nagykapu marad meg az udvar felőli homlokzaton (pl. Fényeslitke, Petőfi u. 44.) Ün. „félcsűrök" találhatók néhány helyen, de ezek már újabban készült épületek (Záhony, Zsurk); itt csak a kapuval elzárt bejárat egyik oldalán van „csűrfiók". E megoldásnál 3X2 vályogoszlop tartja a tetőt. Olyan megoldással is találkozunk, ahol a csűrfiók („csűrfia") mellett kétoldalt tárolóhelyiségeket („ereszték") alakítottak ki: ezek tetejét a csűr ereszének meghosszabbításával, lejjebb eresztésével nyerték, falát vályoggal rakták be, a csűrkapu felőli részen ajtót raktak rá (Záhony, Petőfi u. 5.). A régebbi csűrök meredek hajlású, kontyos tetővel épültek. Általában zsúppal fedték őket. Ilyenekre adatunk csupán néhány községből (Ajak, Jéke, Tiszabezdéd) van. A Tiszabezdéd, Kossuth u. 18., 19. sz. porták csűrjei vályoglábas, egy helyiségű épületek; a századforduló körül épültek. (11. kép.) Egyetlen adatunk van ágasfán nyugvó (tehát nem vályoglábas) csűrről; ez a Jéke, Ady E. u. 11. sz. ház portáján található. Előfordul, hogy egy csűrnek két tulajdonosa is van: a csűr a mezsgyére, két portára épült. Ez esetben az egyik fiókot az egyik, a másikat a másik gazda használja, (lsd. Tuzsér, Kossuth u. 102—104.) Ez a kontyolt, szalmafedeles csűr a századforduló körül faoszlopokra épült, és azokat csak az 1920-as években cserélték ki vályogoszlopokra. Fala fonott sövény és léc; kapuja nincs. A csűrök funkciója az utóbbi két évtizedben megváltozott: a legtöbb helyen raktározási, dohányszárító szerepük lett, de oldalait befalazva garázsként is hasznosítják őket. 82. Csűrök találhatók a következő községekben: Eperjeske, Fényeslitke, Jéke, Tiszabezdéd, Tiszaszentmárton, Tuzsér. Záhony, Zsurk, Ajak, Tiszamogyorós, Mezőladány, Üjkenéz, Aranyosapáti, Nagyvarsány, Komoró. 83. Barabás—Gilyén. i. m. 102. 67