A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 21-23. - 1978-1980 (Nyíregyháza, 1988)
Páll István: Az Észak-Nyírség népi építészete kutatásának eredményei
A csűr mint tárolóhely még egy jellegzetes építménnyel kapcsolatba hozható: ez a szénatároló abara. Az abara elterjedését Paládi-Kovács Attila tanulmánya vizsgálta. Eszeirnt az abara legnyugatibb megjelenése a mai Magyarországon az Észak-Nyírség Tisza-menti részére tehető: itt három községben (Aranyosapátiban, Kisvarsányban és Mezőladányban) található meg. 84 Elterjedése annyiban kapcsolható a csűrökhöz, hogy egybeesik azokkal a helyekkel, ahol kevés csűr található (hiszen funkciójuk részben fedi egymást!) 85 Márkus Mihály 1941-ben Gyulaházán is lefényképezett egy abarát. A képhez Márkus megjegyzi, hogy „igen ritka jelenség errefele. Tulajdonosa egy vasúti pályaőr, aki Kárpátaljáról került ide és így honosítja meg az abarát." 86 (Hasonló módon bukkant fel abara a Hajdúságban is!) 87 Itt tehát egy későbbi, az abara elterjedési területétől távolabb eső helységben megjelenő építményről van szó, amelynek jelentőségét azonban nem szabad lebecsülni, hiszen több építmény hasonló módon terjedhetett el távolabbi vidékeken. A porta egyéb melléképületei sorában megemlíthetjük még a disznóólat, amely általában az istálló mögött helyezkedett el, és a nyári konyhát, amely — amennyiben ezt a porta szélessége lehetővé tette — a lakóházzal szemközt épült. Az udvarokat a régebbi időkben a szegényebbek még nem kerítették. „A boldogabbak kerítései sövények vagy állított hasított karók voltak. Kertjeik sövénnyel, vagy tövissel kerítődtek. Esetleg csupán körülárkolták őket. Ilyenkor azonban líciummal ültették be az árokpartot." 88 Több helyen — de főként a Rétközzel szomszédos területeken — nádból is fontakiikerítést. 89 Malmok Annak ellenére, hogy az Észak-Nyírséget kétoldalt a Tisza határolta, vízimalmot nem építettek, nem használtak az itt lakók. Ennek okai elsősorban a vízfolyás nagy sebességében, másrészt a nagy tutaj forgalomban keresendők: a tutajon szállított só, zsindely és egyéb faanyagok forgalmát lehetetlenné tették volna a vízre épült hajómalmok, nem is 84. Paládi—Kovács Attila: Az abara. Egy szénatároló építmény a magyar parasztok gazdálkodásában. = Népi kultúra — népi társadalom II—III. Bp. 1969. 82. 85. Gilyén—Mendele—Tóth i. m. 64. és 84. 86. Márkus M. fotója (EA F 89. 329.) 87. Dankó Imre: Abara Hajdúböszörményben? = Múzeumi Kurír 1970. 4. sz. 52—57. 88. Nyárády Mihály: Szabolcs vármegye vázlatos tárgyi néprajza. ~ Szabolcs vármegye. Bp. 1939. 208. 89. Kiss L. Régi Rétköz. 99. 68