A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 21-23. - 1978-1980 (Nyíregyháza, 1988)

Gunda Béla: Egy kárpátaljai magyar falu ethnobotanikája

vény a falu határában a tölgyerdők tisztásain 1940-ben még gyakran előfordult. Szárát, levelét, virágját fürdővízbe teszik, s ízületi betegségeket gyógyítanak vele. Mell-, szív- és gyomorfájás esetén teának iszszák. „Ha megfőzik, még a szagától is meggyógyul az ember" —- mondogatták a faluban —. Botanikailag nem tudom megmagyarázni azt a népi véleményt, hogy a fehér virágú növényt a férfiak használják. A sárgát virító növényt a nők fürdővizébe teszik. Az említett sárga és fehér virágok nyilvánvalóan más növény virágai. A Dictamnus albus-пак pirosas a virágja. Már 1578-ból tudunk az ezerjófű használatáról. A közlés szerint a veszett kutya harapását és a kígyómarást is gyógyítja (Melius 1979:252; Fäller 1943:22). Dipsacus laciniatus (gagóhúgy). Az egymással szembenálló levelek tövénél összegyűlt vizet napfelkelte előtt összeszedik és a beteg szemet mossák vele. Erre tanít már 1578-ban Melius Péter Herbáriuma is (Melius 1979:173). Frangula alnus (kutyája). Ugyanúgy használják, mint a Corylus avellana-t. Galium verum (Szent Antal virág). Akin rajta van a Szent Antal tüze (kipattog a teste, sömörök forma pattanások lesznek rajta), akkor a Szent Antal virágot megszárasszák, mézzel összekeverik és a beteg testrészt bekenik vele. Gentiana pneumonanthe (rettegő fü). A megijedt gyermek retteg (remeg). Ilyenkor a gyógyfű száraz levelét, szárát, virágját a fürdővizébe teszik. „Ha nagyon beszélnek akkor is retteg a gyerek." Gratiola officinalis (ínnyutó fű). Ha valakinek megmerevedik a lába, a fürdővizébe teszik. Hedera helix (borostyán). Daganyagtól való gyógynövény. Forró vízbe teszik a leveleket, majd rárakják a daganyagra. Helleborus purpurascens (hunyor, hurny). „Tudom én a hurnyot" (ismerem a hunyort) — mondja az egyik füves asszony. A növény gyökerét a beteg disznó fölébe húzzák. A közeli Fornoson (szintén magyar falu) a gyökeret megfőzik és a beteg disznót megmossák a levével. A Helleborus purpurascens gyökerét Dercenben nem ássák ki, hanem kárpátukrán asszonyoktól veszik. Az asszonyok tavasszal jelennek meg a faluban. Hátikosaruk tele van ezzel a gyógynövénnyel. Lisztért, tojásért, pénzért adják. A kárpátukránok hasonlóan gyógyítanak vele, mint a magyarok. A hurony, hurnyó, hunyorgó Szernyén és Fornoson a Veratrum album, de az utóbbi faluban Helleborus purpurascens jelen27