A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 21-23. - 1978-1980 (Nyíregyháza, 1988)

Gunda Béla: Egy kárpátaljai magyar falu ethnobotanikája

tésben is feljegyeztem. A hurnyó (Csongor, Bereg) a hurnyót (Mezőkaszony) a Helleborus purpurascens (Веке 1939:239). Valószínű, hogy a derceni hunyor gyökerek között volt Veratrum album gyökér is, amelyet Erdélyben szintén húznak a disznók fülébe (Fäller 1943:57). Igaza van Веке Ödönnek, amikor azt írja, hogy a hunyornak ezt a kétféle jelentését már régi füves könyveink, szótáraink közlik (Веке 1939:239). Egyébként a Helleborus sp. gyökere az ókortól kezdve napjainkig Európaszerte ismert az állatgyógyászatban. A beteg ló szügyébe, a tehén nyaka alatti lebernyegbe, a disznó fülébe stb. húzzák (Fischer 1981:215—226; Aumüller 1966:291—312). 1798-ban írja Veszelszki Antal, hogy a börzsönyi Nagymaros határába messze földről eljönnek a pásztorok, hogy kiássák a Helleborus sp. gyökerét, amit ember- és állatgyógyításra használnak (Veszelszki 1798:201—203). A Helleborus sp.-ek gyógyító, hatásáról nálunk már a 19. sz. elején doktori értekezés jelent meg: Hunyor Emericus, Dissertatio inauguralis medica de helleboro. Pestini, 1834. Typ. Trattner, 27. b. Igen értékes az a közlemény, amelyet Kóczián Géza és társai írtak a hunyorról (Kóczián Géza—Szabó István—Szabó László Gy., A Helleborus-, hunyor-fajok népgyógyászati felhasználására vonatkozó adatok. Orvostörténeti Közlemények, Suppl. 11—12. Budapest 1979. 125—134. L). Juglans regia (diófa). Zöld levelét sebre teszik és reuma elleni fürdővízbe. Lychnis flos-cuculi (szúnyogvirág). Szárát, levelét, virágját reuma ellen fürdővízbe teszik. Matricaria chamomilla (székfű). Szárított virágjából főzött tea széles körben használt gyógyszer. A teáját isszák gyomorfájás, torokbaj ellen. A különböző sebet, daganatot, a gyulladásban lévő szemet mossák vele. Pinus silvestris (fenyő). Ennek a fenyőnek, de más fenyőféléknek is a kicsorgó gyantáját (szurok) gyógyításra használják. Ha az embernek szeg megy a talpába, a kezébe vagy „gyűlést akar elöletni, akkor ráteszik a sárga, ragadós szurkot." „Szögnyilalásnál a lovak lábára is szurkot tesznek. Használatos a szurok a különböző sebekre is. A fenyőszurkot Beregszentmiklós (Cinadovo), Alsó- és Felső-Viznice (Niznaja- és Verhnaja Viznica) Alsógereben vagy Rábonica (Niznaja Hrabovnica), Kockaszállás (Kosino), Holobína (Holobinné, Galambos), Denyova, Feketefiridő, ökörmező (Volové), Lécfalva, Kustánfa-lva (Kustonovice), Bábakút (Babice), Papfalva, Dunkófalva (Obova) falvakból hozták a kárpátukrán férfiak, nők, akik mint vándorárusok lisztért, paszujért, más élelemért cserélték el. A szurok a vándorárusok hátikosarában volt henger-, kolompfor28