A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 18-20. - 1975-1977 (Nyíregyháza, 1983)

Korek József: Adatok a Tiszahát neolitikumához

tési kötegek még csak csírákban mutatkoznak (7. ábra 2). A kerámia egyéb összetétele ennek nem mond ellent (13. ábra 1—21). Vele egykorú a zajtai település anyaga. Szinte teljesen megegyező a sűrű párhuzamos festés, amely lenyomatban megmaradva, sűrű kannelurának hat a zajtai perem­töredéken (19. ábra 18), ill. egy kisvarsányi edény alsó részén (13. ábra 13). A karcolt díszítésben is (19. ábra 19) szinte azonos a két lelőhely minta­kincse (8. ábra 1). A legarchaikusabbnak a sonkádi anyag látszik festésében és díszítésé­ben egyaránt, de az anyag teljes összetételében is. A festésben még a szél­díszítmény uralkodik (28. ábra 1, 6), ritka még a teljes edényfelületet be­borító festés, inkább a széldíszítményhez kapcsolódó kis felületet kitöltő, ritka vonalú, íves sávfestés jelentkezik, és még sok a rendszertelen, szabály­talanul elhelyezett, csupán élénkítésre szolgáló festési mód. Nincs nagy idő­beli eltérés Sonkád és kisvarsány-hídéri között, ami a közöletlen igen nagy mennyiségű kisvarsányi leletanyagban bizonyítottnak látszik. Szándékosan nem hangsúlyoztam az edényeken levő fekete festést. A kémiai vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az edényeken levő fekete szín csak a festés redukciója. Hogy ez eredetileg fekete volt-e, vagy vörös, nehezen dönthető el, mert bizonyítottnak látszik, hogy az anyag nagyon sok fehér­jét tartalmaz, s így feltételezhető az állati vér nagyfokú használata a fes­tésre. Település A vonaldíszes kerámia eddig ismert alföldi csoportjaiban még igen cse­kély a feltárt települések száma, így elégtelen ahhoz, hogy a házak, objek­tumok főbb formáit meghatározzuk. A Körös csoportba tartozó Méhtelek és az alföldi vonaldíszes kerámia idősebb szakaszához köthető Kisköre-Gát feltárása alkalmas csupán arra, hogy a települési jelenségekről általános ér­vényű megállapítást tehessünk. Az eddigi kutatások szerint a települési forma kizárólag gödrök formájában jelentkezik. A kifejlődött szatmári cso­port is csak a gödörformát ismeri. A velhé-raskovcei településen ovális alakú, teknős aljú gödröket találtak, viszonylag nagy mérettel: 560X410, 370X495, 420X560 cm. 55 Cölöplyukat nem észleltek. Hazánkban is a gödör az egyetlen települési forma. Két változata ismert, egyik a lakógödör. En­nek példája a sonkádi 1. ház. Hosszú, keskeny, szabálytalan téglalap alakú, K-i oldalon egyenes záródással, a Ny-i oldalon félkörös végződéssel, mene­tes bejárattal. Hossza 550X230 cm. A ház É-i részén padkát képeztek ki, és egy kiszögellésben, magasabb szinten helyezték el a tűzhelyet. Ez a lakó­gödörforma hasonló méretekben a kiskörei gát telepén került elő több pél­dányban. 56 Ott sem lehetett megfigyelni a cölöplyukakat, amelyekből a tető­szerkezet formájára következtethetnénk. A hosszú forma is a könnyű szer­kezetű védőtetőre utal, mely feltételezésünk szerint bőr lehetett. Nagyon kevés faszerkezetre utaló, apró patics került elő, ami jellegzetes vonaldíszes sajátságnak mondható. A gödrök mérete, a bennük levő tűzhely kizárja azt a feltételezést, hogy csupán hulladékgödröket lássunk bennük. Még azoknál a gödröknél is, ahol a tűzhely hiányzik (Velhé-Raskovce, Zajta), ott is haj­lunk arra, hogy ezeket is lakógödröknek tartsuk. Neolitikus telepeinken általános a földbe mélyített kemence a kiszol­24

Next

/
Oldalképek
Tartalom