A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 18-20. - 1975-1977 (Nyíregyháza, 1983)
Korek József: Adatok a Tiszahát neolitikumához
gáló gödörrel. Ennek szegletesedő változata a vásárosnamény-hídéri objektum, amely a kis méretűek közé sorolható (14. ábra). Ha az egyéb hazai vonaldíszes kultúrákba tartozó házformákat vizsgáljuk, úgy a kevés adatból arra következtethetünk, hogy a vonaldíszes kerámia kultúrájára jellemző ún. nagyház az Alföldön hiányzik. Upponyban a szegletesedő alaprajzú 3X2,10 m-es kunyhóalap, vagy még ennél is kisebb kerek tűzhellyel ellátott alap került felszínre, szegletesedő formában. 57 Hasonlóan szegletes forma került elő Aggteleken, 58 ahol már a cölöplyukak is megjelentek. A lebő-szakálháti csoportban viszont már a cölöplyukak használata általános. 59 Feltehető, hogy a gödörlakás eredetét a helyi mezolitikus, illetőleg prekerámiás csoportok lakógödreiben kell keresni, a cölöpök használata pedig az egyre elterjedő vonaldíszes kerámiával hozható kapcsolatba. Kronológia A Tiszahát neolitikuma a Körös kultúrával kezdődik, amelyet egyetlen lelőhely, a Kalicz N.—Makkay J. által feltárt Méhtelek képvisel. A leletanyag technikai kivitelében megjelennek azok a vonások, amelyek az egész neolitikum folyamán e terület kerámiatechnikáját végigkísérik. Ez elsősorban a porózus anyagban, a vörös színű égetésben, a talaj miatt bekövetkezett erodeálásban jelentkezik, és különböző csoportokhoz köthető festésben, technikában, illetőleg díszítésben. A Körös kultúrába tartozó méhteleki anyagban már jelentkezik a fent jellemzett kerámiatechnika. Ennek oka a tájra jellemző agyag, mint ezt a korábbiakban már láttuk. A másik ok, hogy a Körös kultúra a Szamos vonalán érkezik Erdély felől, ahol hasonló talaj adottságokkal kell számolni. A méhteleki leletanyag feldolgozása e témát részletesen kibontja, s mindenekelőtt rendkívül gazdag anyaggal gyarapítja ismereteinket a neolitizálás folyamatában a Tiszaháton. 60 A Tiszahát területén a Körös kultúrát a Szatmár csoport követi, amelynek eredetét, kronológiai helyzetét Kalicz N.—Makkay J. a kevés hiteles anyag alapján elsősorban kis leletegyüttesekre támaszkodva, illetőleg a Tiszaháton kívüli területek szintén kevés leletanyagára építve körvonalazott. Ebből adódóan a Szatmár csoport megítélésében véleménykülönbségek vannak elsősorban a korszakolásban Kalicz N.—Makkay J. és köztem. A Tiszahát területén belül jelentkező neolitikum ot a kerámiatechnika miatt a Körös kultúrát követően azonos etnikai közösség fejlődési folyamatának fogtam fel, amely már Méhtelekkel elindul, és Kisvarsány-Gubéri legelő, illetőleg Szamossály-rév lelőhellyel végződik. Ha a Méhteleken jelentkező szatmári sajátosságokat nem vesszük figyelembe, hanem az abból kifejlődő kerámiagyakorlatot, akkor a Szatmár csoport kronológiai helyzetének megítélésében a Kalicz N.—Makkay J. felosztást úgy kell felfogni, mint amely még a lelőhelyen legfeljebb csírában jelentkezik. 61 Ebből adódik, hogy a Szatmár csoport I. periódusába a Méhteleken jelentkező kezdeményezéseket nem tekinti a Szatmár csoport I. csoportjába tartozónak, csak a már kialakult fázisát. 62 A Tiszahát területéről csupán a Nagyecsed-Péterzug lelőhely tartozik a Szatmár csoport I-be, elsősorban a Körös kultúrára jellemző formai és díszítő sajátságai miatt. Ezekre az alacsony, talpas, illetőleg talpgyűrűs, szerves anyaggal soványított kerámia, a körömcsípés és az álbarbotin-technika alkalmazása a legjellemzőbb. Egyébként az általuk felsorolt 25
