A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 18-20. - 1975-1977 (Nyíregyháza, 1983)

Molnár József: A félezer éves csengeri vásár krónikája

tódik a csengeri kisebb királyi haszonvételek, ezen végzést pedig főhadnagy Kun József az illetőknek gyorsan tudtul adni köteles. A folyamodás 4. pontjára nézve határoztatott, hogy Berger Tóbiás, ha már egy ízben a földesúri gyűlés színe előtt tett olly nyilatkozatával, hogy az általa főzetett pálinkafőzés helyén kántorkorcsmát nem tartand, maga be vállá azon méltányos gyanút, hogy a királyi kisebb haszonbérlőt jogtalanul alattomosan áruitatott pálinka árulgatásával csakugyan rongálja, azért mint törvénytelen jogi bitorlás folytatásától a felvigyázói hivatal tiltsa el, hogy a pálinkafőzés helyén bort ne mérhessen, melynek kívánt eredménye nem lévén, törvényesen is tartóztassa vissza. Az 5. pontra nézve: bármily viharos idők uralkodjanak, de anarchia még nem létezik, a törvény uralma tiszteltetik, annál fogva odautasíttatik folyamodó, hogy ha oly alattomos italmérőkre akad, tüstént jelentse a felvigyázóknak." Szuhányi Ferenc 1848. december 17-én újabb levéllel kereste fel a birtokos társakat, főleg azért, mert felmondásra szólították fel: „Tisztelt Földes Urak! A kisebb királyi haszonvételek legközelebbi kiadása alkalmával mennyire voltam való igyekezettel a haszonbéri öszveget fellyebb emelni szerentsés, azt mindenki tudhatja, öszve hasonlítván az előzött évekbe fizetett haszonbéri summát a mostanival, mely alkalommal mint többet ígérőn rajtam maradván, alhaszonbérlőim kezelések alatt annak gyakorlatában vagyok, és midőn az egész magyar hazát átható nagy változás, mint minden másnemű haszonbértartókat is, tetemes kárral környezne, miután alhaszonbérlőim kiszámításuk által arról méginkább tisztába jöttem, folyamodtam a tisztelt Földes Urasághoz kárpótlás tekintetéből a haszonbéri öszvegbőli engedményért. Nem maradott ugyan az akkor jelen voltak előtt tekintet nélkül hellyes folyamodásom, bár ellenzék is találtatott, igéret tétetett egy népesebb földesúri gyűlésbe a kívánt engedményt megadni, azonban azt én hirtelen figyelembe nem vévén meg se foghatom, ha midőn engedmény kérését adja be bárki, okai hellyesek, világosok s akkor a haszonbértartásróli felmondásra szólíttassék. Annálfogva én, akinek okai helyesek, világosak s olyak, mit bármily elnézet mellett is csak képzelni se lehetett a királyi kisebb haszonbér kivétele alkalmával, ezt az egész országunkat áthatott nagy változást, ennek különösen haszonbértartásomra többágú káros következését, de ki nem látja, hogy az önző néprész maga hasznára foglalván mindjárt elhangzás után a szabadságot, szabadon praevaricáltak több bent lakosok, használni sietett a vidék is kedvelt szabadságát, ezek az ital, hús és szalonna mérésbe, amazok ebbe és a vásárvám jövedelmébe károsítanak, megmutatja a a vásári jegyzőkönyv a legközelebbi Erzsébeti vásárra, mit adott be, pedig ez a nevezetesebb vásárokhoz számítható. Én a tisztelt Földes Uraságot a haszonbéri múlt évekbe látható sokszori panaszkodástól megkíméllettem, tettem ugyan alhaszonbérlőim által jelentést Kun József főhadnagy úrnak több praevaricatorok ellen, eljárásának semmi eredménye, a mostani időben zavarba lévén a nép nagy részét inkább csendesíteni van szükség, s csak a tisztelt Földes Uraság az, ki látva, tudva igazamat, kérésem helyes voltát tekintvén engedménnyel lenni szíveskedik. Melynek elvárása mellett tisztelettel vagyok a tisztelt Földes Uraságnak tisztelőjök Szuhányi Ferenc főhaszonbérlő." Hosszas vitatkozás után 1848. december 17-én szavazásra bocsátották a kérést, hogy kik készek a jelenlévő birtokosok közül engedni, s kik tagadják azt meg? és nyilvános elnöki jegyzés szerént 28 szavazással 11 megtagadók ellen az engedmény megállapíttatott olly módon, hogy jelen 1848. káros évben annyi légyen a haszonbér, mint az ezt megelőzött közelebbi évben, úgy, mint 1928 Pfrt, a még következő két években pedig maradjon 127