A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)
Fodor István: Hol talált rá Julianus a keleti magyarokra?
bolgár város, Osel, ekkor már romokban hevert. Bár a bolgárok 1229-ben — elsősorban a tatár veszély elleni összefogás jegyében — békét kötöttek Jurij Vszevolodovics Vlagyimir—szuzdali nagyfejedelemmel, foglyaikat kicserélték és a két ország között későbben megerősödtek a békés kapcsolatok, a bolgárok jobbparti városaikat már aligha építhették újra. (Ezt az orosz források és a régészet adatai is megerősítik.) 40 Márpedig Julianus nagy városról beszél, amely állítólag ötvenezer harcost tud kiállítani. Ha a harcosok száma erős túlzás is, azt aligha tehetjük fel a tudós szerzetesről, hogy ekkora képtelenséget megemlített volna egy romos városról, ahol esetleg csak néhány ember lézengett. Nagy bolgár városban tehát csak a Volga bal partján járhatott. A balparti városok közül véleményünk szerint elsősorban Bulgart vehetjük számításba. Györffy György szerint az ötvenezer harcost említve Julianus minden bizonnyal félreértés áldozata lett: nem a város, hanem az egész Bolgárország állíthatott ki ennyi harcost. A félreértés oka az lehetett, hogy a város és az ország neve azonos 'volt. így tehát a szerzetes minden valószínűség szerint Bulgár városában járt. 41 Ezt a feltevést a város területén végzett régészeti ásatások is valószínűsítik. Az egykori Bulgart a mai Bolgary nevű falu területén találták meg, ahol az A. P. Szmirnov vezette régészeti expedíció 1938 óta végez feltárásokat. 42 A régészeti adatok tanúsága szerint Julianus utazása idején Bulgár nagy, virágzó város volt, melyre ráillik az említett leírás.« Feltevésünk szerint e várostól nem messze kelhetett át Julianus Volgán, minden bizonnyal azon az átkelőhelyen, melyen a Kijevet Bulgárral összekötő kereskedőút áthaladt a folyón. B. A. Rybakov szerint ebben az időben egy átkelésre alkalmas hely volt ezen a folyószakaszon: a mai Bailymery községnél, Tyetyusitól kissé délre. A jobb partot ugyanis egészen a folyóig erdők borították, csupán ezen a helyen volt egy viszonylag szűk ligetes-steppés folyosó, melyen e kereskedőút haladhatott. 44 Kevésbé tartjuk valószínűnek, hogy a dominikánus szerzetes a másik két nagy bolgár városban, Biljarban vagy Szuvarban járhatott, bár ennek lehetőségét sem lehet teljességgel kizárni. 44 * Perényi József még egy érvet hoz fel annak igazolásául, hogy Julianus nem kelt át a Volgán. A beszámolóban azt olvassuk, hogy a bolgárok mind pogányok, pedig tudvalevő, hogy a volgai bolgárok 922-ben áttértek a mohamedán hitre. Korábban Vámbéry Ármin** és Mészáros Gyula* 6 a beszámolónak ezt a részét tévedésnek tartották. Perényi J. azonban azt írja — A. P. Kovalevszkij munkájára* 1 hivatkozva —, hogy Julianus a szuvar törzs tagjaival találkozott, akik éppen azért költöztek át a Volga jobb partjára, mert nem voltak hajlandók felvenni az új vallást sem a X. században, sem pedig későbben, amikor előkelőik megtagadták régi hitüket. 48 ök voltak tehát a pogány bolgárok, a későbbi csuvasok elődei, s ezzel magyarázható az is, hogy a csuvasok közt egészen a késői időkig megőrződtek a pogányság egyes elemei. 49 Ibn Fadhlan 922-es útjáról készült jelentésében valóban kétségtelen bizonyítékát látjuk annak, hogy a volgai bolgár uralkodó (Almus) alattvalói közül sokan vonakodtak áttérni a mohamedán hitre s egy részük nyíltan szembeszállt a hittérítéssel. Ez utóbbiak közt a legfontosabb szerepet a szuvarok játszották, amiről Ibn Fadhlan említést is tesz. 5 « A. P. Kovalevszkij feltette, hogy az iszlám felvételét megtagadó szuvar (vagy szuvaz)5i törzs egy része lassanként áttelepült a Volga jobb partjára és itt különböző népcsoportokat magába olvasztva a későbbi csuvas nép alapját vetette meg. A másik csoportjuk továbbra is a Volga bal partján maradt, az Utka folyó vidékén, ahol Szuvar központtal egy többé-kevésbé önálló hercegséget hoztak létre. 52 Szuvar önállóságát az éremtani adatok is megerősítik. Szuvär városa, mint erős törzsi központ már a X. században önálló pénzveréssel rendelkezett, s uralkodóik vereteiken nem tüntették fel Bulgartól való függésüket.ss A szuvarok Volgán való átköltözésének bizonyítékaival azonban egyelőre még nem rendelkezünk. 54 Ugyancsak megoldatlan még a csuvasok kialakulásának rendkívül bonyolult kérdése is. 55 58
