A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)
Fodor István: Hol talált rá Julianus a keleti magyarokra?
kelés negatív bizonyítékon alapuló cáfolatát véleményünk szerint a fentiek értelmében kell megítélnünk, és fontos jelentőséget nem tulajdoníthatunk neki. Perényi József az átkelés nehézségét is érvként hozza fel: „Az átkelés különben amúgy is nehéz dolog lett volna, mert a XVI. századi orosz források szerint ezen a vidéken csak nagyritkán, az évnek bizonyos szakaszában lehetett az átkelést megkísérelni." 14 Ezzel szemben azt a közismert tényt hozhatjuk fel, hogy a folyók ebben a korban összekötő, nem pedig szétválasztó szerepet játszottak. A legtöbb nép a folyók két partján lakott, nevezetesen a volgai bolgárok is. Az átkelés különösen a volgai bolgár főváros (Bulgár vagy Bolgary) környékén nem okozhatott különösebb gondot, hiszen itt — valószínűleg Bulgartól kissé délre — két fontos kereskedelmi út ment át a Volgán: a kijevi és az Itilből jövő. 15 Bulgár mellett a folyóparton egy jelentős kikötő- és kereskedőváros volt — Aga-Bazar —, melyről Ibn Fadhlan is említést tesz, és ahol régészeti feltárások is folytak. 16 A keleti magyarok lakóhelyének meghatározása szempontjából döntő jelentőségű, hogy melyik volgai bolgár város lehetett, amelytől nem nagy távolságra rájuk talált Julianus. A Riccardus fráter által írásba foglalt jelentésiből arról értesülünk, hogy a négy szerzetes a Kaukázus északi lejtőin elterülő Alániáig ment, innen már csak Julianus és egy társa folytatta útját észak felé. Jártak egy Bundáz nevű városban, mely minden bizonnyal azonos a burtasz vagy burdasz nép azonos nevű városával. 17 Innen egy ismeretlen városba mentek, ahol meghalt Julianus útitársa, Gerhardus. 18 Ezután a jelentés így folytatódik (Györffy György fordításában): „Ezután Julianus barát, aki egyedül maradt, nem tudva, hogy miként juthat tovább, szolgája lett egy mohamedán papnak és feleségének, akik Nagy-Bolgárországba készültek utazni, s meg is érkeztek ide. Nagy-Bolgárország nagy és hatalmas ország, melynek gazdag városai vannak, de mindnyájan pogányok..." „Ennek az országnak egyik nagy városában, mely állítólag ötvenezer harcost tud kiállítani, a barát egy magyar nőt talált, aki a keresett földről erre a vidékre ment férjhez. Ez megmagyarázta a barátnak az utat, hogy merre menjen, s azt állította, hogy két napi járóföldre biztosan megtalálhatja azokat a magyarokat, akiket keresett. Így is történt. Megtalálta pedig őket a nagy Etil folyó mellett. Kik látván őt, megértvén, hogy keresztény magyar, nagyon örvendeztek megérkezése felett. Körülvezették őt házaikban és falvaikban, és keresztény magyar véreik királyáról és országáról behatóan tudakozódtak. Bármit mondott nekik a hitről vagy egyebekről, a legfigyelmesebben hallgatták, mivel teljesen magyar a nyelvük; megértették őt, és б is azokat. Pogányok, akiknek semmi tudomásuk nincs Istenről, de bálványt sem imádnak, hanem úgy élnek, mint az állatok. Földet nem művelnek, lóhúst, farkashúst és efféléket esznek, kancatejet és vért isznak. Lovakban és fegyverekben bővelkednek, és igen bátrak a harcban. A régiek hagyományaiból tudják, hogy ezek a magyarok tőlük származnak, de hogy hol vannak, nem volt tudomásuk róla." 18 A fenti szövegrészből először azt a kérdést vizsgáljuk meg, melyik bolgár városban járhatott Julianus, amelytől nem messze az ott férjnél levő magyar asszony útmutatása alapján megtalálta a keleti magyarokat. Lehetett-e ez a város Osel, mint Perényi József véli, 2 " vagy esetleg valamelyik más bolgár város a Volga folyó jobb partján? Erre a kérdésre meglehetős bizonyossággal válaszolhatunk, ha röviden áttekintjük a volgai bolgár városok kutatásában elért legfontosabb eredményeket. A keleti kútfők és az orosz évkönyvek által említett fontosabb bolgár városok helyét eléggé megnyugtató módon tisztázta a szovjet történeti és régészeti kutatás. 21 Több város területén nagyméretű régészeti feltárások folytak, 22 melyek értékes forrásanyaggal gazdagították a történeti kutatást. Újabb igazolást nyert, hogy a Volgai Bolgárország jelentős városai már a X. században megépültek. 23 Legtöbb városuk a Volga 56
