A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)

Szathmáry László: Magyarország honfoglalás kori népességének termete

Magyarország honfoglalás kori (X. sz.) népességének termete A magyar paleoantropológiának kialakulásától fogva legtöbbet tanulmányozott területe a magyarság etnogenezisének vizsgalata. Az elmúlt évtizedekben a kutatás számos területre terjedt ki, és jelentős eredményeket ért el. Mindezek ellenére jó néhány olyan elméleti és metodikád probléma áll fenn, melyeknek beható vizsgálata hozzásegít a magyarság etnogenezisének alaposabb megismeréséhez. Az etnogenetikai kérdések differenciált kidolgozása keretében egy igen sokat tanulmányozott jelleg — a termet — alakulásának vizsgálatát tűztem ki célul hazánk területének honfoglaláskori népességém Ezáltal e vizsgálat egyaránt szorosan kapcsolódik a testmagasság kiszámításának metodikai kérdéseihez, valamint a történeti népességek struktúrájának biológiai rekonstrukciójához (NEMESKÉRI 1962).* ANYAG ES MÓDSZER A paleoantropológiai termetrekonstrukciónak archeológiai és antropológiai feltételei vannak. Ezek a következők: a) archeológiai feltételek: — pontos sírmegjelölés, — az egyén, illetve a temető megfelelő kronológiai meghatározottsága. b) antropológiai feltételek: — legalább egy ép végtagcsont, — megbízható nem-meghatározás, — megbízható életkor-meghatározás. • Ha a vizsgálati sorozat ezeket a feltételeket kielégíti, a testmagasság a megfelelően megválasztott módszerrel meghatározható. A következőkben csak a felnőttek termetének kiszámításakor felmerülő kérdésekről esik szó. Első lépésként a végtagcsontok méreteit kell megállapítani, melyeket a megfelelő sírmegjelöléssel a jobb és bal oldali hosszúcsontok esetében külön-külön táblázatos formában célszerű megadni. Ezzel az új szempontú szintetizáló feldolgozások lehetőségét teremtjük meg. Legeredményesebben természetesen akkor dolgozunk, ha a végtagcsontoknak mindazon méreteit megállapítjuk, melyekből a leggyakrabban használatos eljárásokkal a termetre következtetni lehet. A MARTIN (1928) szerinti méretek mindkét nem esetében a következők: humerus (1), (2); radius (1), (l/b), (2); ulna (1), (2); femur (1), (2),; tibia (1), (l/b); fibula (1). (BACH 1965, BREITINGER 1938, DUPERTUIS—HADDEN 1951, MANOUVRIER 1893, PEARSON 1899, TELKKÄ 1950, TROTTER—GLESER 1952). A termet kiszámítására szolgáló formulát feltehetőleg a vizsgált népesség, ill. népességek alkati arányai szabják meg, azaz ezt figyelembe véve kell megválasztani. *Dr. Nemeskéri János tud. tanácsadónak munkámat segítő hasznos tanácsaiért, valamint közületien Osteometrie! adatainak felhasználásáért hálás köszönettel tartozok. 187