A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)

Erdész Sándor: Adatok a magyar kígyótisztelethez

lóson azt mondják, ha valaki a sikló levedlett bőrét kalapjába teszi, sosem fáj a feje.62 A Szent Margit asszony öve ugyancsak a kígyóval való gyógyítás problémaköré­hez tartozik. Magyari—Kossá ír arról, hogy az egész világon öveket, kendőket hasz­náltak a vajúdó asszony hasának összeszorítására, a szülés elősegítéséért, övként a kígyóbőrt is szívesen használták. Paris—Pápai 1701-ben javasolja, hogy a szülési fáj­dalmak csökkentése érdekében az asszonyokat „övedzék által kígyóbőrrel, mellyet le szokott vetkezni a kígyó". Ugyancsak Magyari—Kossá idéz egy korábbi, 1633-ban kelt levelet, melyben a nádor felesége, Eszterházy Miklósné kéri Batthiányi Ferencnét, hogy a bábaasszonnyal küldje el a kígyóbőrt. Tehát az uralkodó osztály nőtagjai kéz­ről kézre adogatták a kígyóbőrt, mikor a szülés ideje elkövetkezett. Németországban is elterjedt hiedelem szerint a kígyóbőr segíti az asszonyokat abban, hogy a szülési fájdalmakat lecsökkentsék. A kígyóbőrnek, mint Szent Margit asszony övének alkal­mazása — Magyari—Kossá szerint — airra vezethető vissza, „hogy a nép hite szerint az olyan vajúdóból, ki ezt az övet a hasára köti, épp úgy könnyűszerrel fog távozni a magzat, mint amilyen könnyen kibújik a bőréből a kígyó; emellett azonban lehet­séges, hogy a kígyókultusz ősi hagyománya is közrejátszik itten". 63 Valóban, Magya­ri—Kossával egyet kell értenünk abban, hogy a kígyóbőr felhasználása a szülészetben nemcsak a kígyó általános, kultikus gyógyító szerepével függ össze, hanem a (ved­lett) kígyóbőrnek tulajdonított, varázslatos újjászületésre vonatkozó hiedelmével is. d) Gyógyítás kígyózsírral. A kígyózsírt elsősorban reumás, ízületi megbetegedések gyógyítására használják, többnyire masszázás formájában, de emellett a szembetegsé­gek, a különböző kelések orvosságának is tartják. A kígyóból kikapart kígyóhájat és a kígyóhájból kisült zsírt egyaránt „kígyózsír"-nak nevezik. Rohodon csúszózsírral kösz­vényes lábat gyógyítanak (MNA). Bükkszentlászlón úgy tudják, hogy a kígyózsír köszvény, meg szembetegségek ellen jó. 64 Ózdon a kígyó zsírját kitűnő gyógyszernek tartják, s rákenés formájában olyan betegek használják, akiknek lábuk vagy derekuk fáj.65 Csernelyen kígyóhájjal kenegették a köszvényes beteg fájós testrészét. 66 Nagy­visnyón is a köszvényes részre kígyó- és gyíkhájat tesznek. 6 "? Dömsödöni azt mondják, hogy a kígyó zsírral vakságot is lehet gyógyítani. Egy öreg vak ember egy év alatt meggyógyult tőle.68 A kígyózsírt Rábagyarmaton heptika (hektika = t. b. c.) ellen is jónak tartják. 6 ^ e) Gyógyítás a kígyó levével. A népi gyógyítás egyik módja szerint a kígyót fo­lyadékba helyezik, s ezt a folyadékot orvosságként használják. Tyukod-Saalmaváros ­ban a Szent György-nap előtt megfogott kígyót egy üveg ecetbe teszik, majd ezt az ecetet a fájós lábra rákenegetik.?o Szucsáki (Erdély) néphit szerint van egy kút, amely­ből nyaranta, hajnalonikénit, újhold alkalmával egy ezüstkígyó jár ki. „Ha a vak akkor megmossa benne a szemét, újra lát vele." 71 f) Kígyóevés. A kígyó elfogyasztása is a gyakrabban alkalmazott, illetve emlege­tett gyógymódok között szerepel. A kígyót — a népi adatok szerint — főve, szárítva, vagy por alakjában fogyasztják el, különböző emberi és állatbetegségek gyógyítása végett. Egy 1754-ből származó Csongrád megyei boszorkányper kapcsán felmerült tanúvallomás szerint a vásárhelyi vádlott az eleven kígyót káposztával főzte meg. 72 Ugyancsak egy boszorkányper anyagában olvashatjuk, hogy a vádlott kígyót evett, mivel a néphit szerint aki kígyót eszik, az képessé válik a gyógyfüvek felismerésére.™ A mátészalkai parasztorvos mondotta, hogy: „A harmadik feleségem is reumás volt, szálanként nyelte a szárított csúszót, mint a kolbászt." 74 Ásotthalmon (Csongrád m.) ha rosszakaratból csík helyett kígyót sütnek meg és ezt a púpos emberrel megetetik, akkor annak három hétre elmúlik a púpja." Gyógyítási céllal, valamilyen italba ke­verve a kígyóport is megitatják a beteggel. Mátészalkán a reumás, köszvényes beteg teájába kígyóport kevernek; azonban a betegnek erről nem szabad tudnia. 76 Tyúkod­165

Next

/
Oldalképek
Tartalom