A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Balogh István–N. Dikán Nóra: Iratok Szabolcs megye gazdasági helyzetéhez 1945 elején

IRATOK SZABOLCS MEGYE GAZDASÁGI HELYZETÉHEZ 1945 ELEJÉN A harci cselekményeknek a Tisza vonalán túlra való áthelyeződése után a megyei és városi közigazgatás megszervezését a szovjet katonai hatóságok nem csupán a front igényeinek kielégítésére ösztönözték, hanem a normális, békés életre való áttérés előkészítésére is. Д november első napjaitól kezdve működő megyei és nyíregyházi városi közigazgatás vezetői az első hetekben a legnagyobb nehézségek között próbáltak tájékozódni ä teendők sorrendje felől. Működésük első két hónapjában csupán a naponta szükséges feladatok azonnali megoldására jutott erejükből, és bár erre az időre esik a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy és a közellátás legelemibb feltételeinek megteremtése, a naponta feltornyosuló gondokat a levéltári dokumentumok szerint kevésbé, inkább a személyes visszaemlékezésekből tudjuk némiképpen rekonstruálni. Az írásos dokumentumok hiánya nemcsak azért állott elő, mert a közigazgatás emberei a régieknél kevésbé voltak járatosak az írásos ügyintézésben, hanem elsősorban azon okból, hogy az írásbeli teendőkre sokszor nem is volt idő, legtöbb esetben azonnal és az utólagos felelősségre vonás fontolgatása nélkül kellett határozott intézkedéseket tenni. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány első rendeletei azonban csak keretrendeletek voltak. A közlekedés és hírközlés akkori deorganizált állapota mellett szó sem lehetett részletes utasítások közléséről, ilyen utasítások kiadására a központi kormányzat nem is rendelkezett elég információval, nem is szólva arról, hogy a legrészletesebb szabályozás is végrehajthatatlan maradt volna, a közép- és alsó fokú igazgatásban meglevő személyi és anyagi feltételek mellett. ' í A helyi hatóságok ennek következtében részben a teendők sokasága, részben a központi rendelkezések általános volta miatt — a Horthy-rendszer közigazgatásához képest — lényegesen nagyobb önálló kezdeményezésre kényszerültek. Ez a vonás elsősorban az időszakunkban legfontosabb közhatalmi és igazgatási funkciót gyakorló, a széles néptömeget egyesítő népi szerv, a nemzeti bizottságok működésében látszik. A nemzeti bizottságok igen sok helyen — mint a közölt iratból is kitűnik — a helyi politikai kérdéseken túl széleskörű igazgatási, szociális, gazdasági és társadalmi kérdésekkel is foglalkoztak; a felszabadulás első hónapjaiban valóban a legszélesebb népi önkormányzat testületei voltak. Az ideiglenes nemzeti kormány első rendeletei csak 1945. január közepén érkeztek el a közép- és alsó fokú közigazgatási hatóságokhoz. Az ezekre tett jelentések nagyjából híven tükrözik nemcsak a német megszállás és a harci cselekmények következményeit (deportálás, menekülés, háborús károk, a közigazgatás szétzilálása), hanem azokat a helyi kezdeményezéseket is, amelyek az ocsúdás és a meginduló élet első jelei voltak. Az itt közölt iratok, elsősorban a megye és Nyíregyháza város gazdasági és társadalmi állapotának egyes részleteire adnak felvilágosítást 1945. első napjairól. 7* 99