A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Balogh István–N. Dikán Nóra: Iratok Szabolcs megye gazdasági helyzetéhez 1945 elején

Különösen jellemzőek a Nyíregyháza város polgármesterének a város szociális, közellátási és közegészségügyi helyzetét, lakásviszonyait, a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem állapotát megvilágító s a kormányhatóságok intézkedései nélkül spontán kialakított, a méltányosságot messzemenően figyelembe vevő helyi intézkedései, amelyek nemcsak az élet rendes kerékvágásba való igazodását segítették elő, hanem arra is képessé tették a várost, hogy a háborútól sújtott területek segélyezéséhez is hozzájárulhatott. A megye és a város túlnyomóan agrár jellegénél fogva, természetszerűen a legnagyobb gondot a mezőgazdasági termelés megindítása okozta. A zsidótörvények, majd a menekülés által gazdátlanná vált, termelőeszközök híjával küszködő nagybirtokok mikénti hasznosítására, már a kormányintézkedések előtt is voltak javaslatok (kisbérleti rendszer kiszélesítése, művelési kötelezettség elrendelése, a munkagépek és igaerők célszerű kihasználása a vetőmagelosztás szabályozása stb.); sőt helyenként, mint a nyíregyházi Dessewffy uradalomban konkrét intézkedések is történtek a tavaszi munkák beindítására. Az ezekről szóló jelentések egyrészt a parasztság széles tömegeinek érdeklődését, másrészt a helyi vezetők kezdeményező készségét is jellemzik. A javasolt intézkedések közül csupán néhányra került sor, mert a földosztás gyors ütembeni végrehajtása a parasztság maradék vonakodását is elseperte. A megye és város ipari üzemeinek helyzete, annak ellenére, hogy az ipar aránylag csekély volumenű volt, a mezőgazdaságénál sokkal súlyosabb. A legtöbb ipari üzem, malom, szeszfőzde és olajütő súlyos kárt szenvedett, és hiába volt feldolgozandó nyersanyag aránylag bőven, az üzemanyag, a villanyáram és felszerelés hiánya miatt, ideiglenes megoldásokkal a korábbinál csak lényegesen kisebb kapacitással tudott dolgozni. A helyzet rendeződésének jeleként azonban az igen súlyos károkat szenvedett nyíregyházi villanytelep április elején már árammal tudta ellátni a körzetébe eső községeket és üzemeket. A háborús anyaghiány miatt amúgy is évek óta válsággal küzdő helyi, elsődleges igényeket kielégítő kisipar (kovács, ruházati, építőipar stb.) helyzete az első hónapokban szinte reménytelennek látszott. kSajátos módon éppen ez a helyzet érlelte meg az ipari termelőszövetkezetek létesítésének gondolatát, ilyenekre már igen korán indultak próbálkozások. A közölt okmányok távolról sem adnak összefüggő képet a megye és a város valóságos helyzetéről. Történtek ugyan átfogó felmérések az egész megye gazdasági állapotára vonatkozóan, ezek azonban az idő rövidsége, a közigazgatási apparátus túlterheltsége és a központi irányítás hiányossága miatt sem teljeseknek, sem hiteleseknek nem tekinthetők. Hiányos és éppen ezért részleges áttekintést nyújtó számadatok helyett célszerűbbnek láttuk a felmerült kérdések sokrétűségét mutató összefoglaló jelentések közlését. 1. 1945. január 27. Fazekas János polgármester jelenti Szabolcs vármegye alispánjának a szegénygondozás helyzetét. 1. Szegényházak Nyíregyháza megyei városnak egy szegény- és betegmenháza van a Rákóczi úton. A szovjet hadsereg bevonulása után azonnal újraszervezték a város szegény és betegmenházát, amelyben jelenleg 55 — 65 között mozog az állandó létszám. 100