A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Csallány Dezső: Rovásírásos emlékek a Kárpát-medencében

A feliratom kövön 21 betű rovásjele szerepel. A betűtípusok alapján XVIII. századi felirat. A balról jobbra tartó sorvezetés: nem székely-magyar, hanem magyar sorvezetés. A rovásjelek későiek. Az ó jele például a marosvásárhelyi kézirat Anonym ábécéjében (1753) van meg.

27 így az a megfejtési feltevés, hogy az 1241-es tatárjáráskor rótták a szöveget, nem helytálló. A szövegből kiderült, hogy egy vitéz barátnak, Retef ka József Illés úrnak, aki egy tatár betörés alkalmával esett el, állítottak emléket. Valószínű, hogy osztrák szolgálatban álló zsoldos vitézről van szó, akinek baráti köre az ÉNy-i magyarországi rovásgyakorlat szerint örökítette meg az elesett emlékét. így érthető, ha a feliratban jelentkező nyelvi hibákat, hibás magyarságuknak tulajdoníthatjuk. Ez az első eset a Székelyföldön, hogy székely-magyar rovásszöveg helyett magyar módra rótt feliratot találunk. 13. A kecskeméti sárgarézlap rovásfelirata Fischer Károly Antal, A hun-magyar írás és annak fennmaradt emlékei, Budapest 1889, 82 — 83. lap alatt ismertet egy sárgarézlapot, felirattal, amely a feljegyzések szerint Kecskemét városa mellett a hőínokból került elő. A darab Jankó vies Miklós gyűjteményébe, majd a MNM régiségtárába jutott, 1852/5. 64. leltári szám alatt. Természetes nagyságú rajzát Fischer közli, a kapcsolatos korábbi irodalmi adatokkal együtt. A rézlap széle, valószínűleg tűz által megcsonkult. A felirat leegyszerűsített rajza a következő (37. kép): A szöveg balról jobbra, a magyar rovásírás szabálya szerint olvasandó. Fischer tévesen jobbról balra próbálta megfejteni a székely rovásírás segítségével. A két sorban elhelyezett felirat a következő 15 rovásjelből áll: 1. Az sz betű rovásjele. Csonkán van meg. Altalános használatú. 2. Veláris к jele. A nikolsburgi ábécében (XV. század) már átalakul с rovásjellé. Margitszigeten még megőrizte к alakját. 3. A j betű jele. Egyedül a kunkerekegyházi feliraton fordul elő. 4 — 5, 14—15. (utóbbi rongált, hiányos vonalkázással), a p betű rovásjele. (5. Az / rovásjele. Egyedül a mezőberényiben van meg, azonos, jelzés nélküli alakban. 7, 10. Az r betű rovásjelei. A parajdi r betű jellegét mutatják. 27 A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, III. 1960 (1963), 133. lap, IV. melléklet 150