A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Csallány Dezső: Rovásírásos emlékek a Kárpát-medencében

ROVÁSÍRÁSOS EMLÉKEK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 1. /. István király rendelkezései a rovásírással kapcsolatban Vitéz András rozsnyói kanonok, GÖmör és Kishont vármegyék táblabírája, 1816-ban a Szilassy család levéltárában őrzött érdekes oklevelet fordított le. Jelzete: Vatican 1000-ben „IX. Gal. oct. Die festő Jac. Ap." ,,I. István király titkos tanácsbeliei(vel) aláírott s törvénnyé lett rendelet, amely értelme szerint: Domonkos esztergomi érseknek a magyar keresztény egyháznál leendő keresztülvitel, és egyúttal általa Sylvester pápával leendő közlésül és kiadatott: Mely szerint Sylvester pápa tanácsolása folytán határoztatott, hogy a magyarok, székelyek, kunok, valamint az egyházi magyar keresztény papság által is használt régi magyar betíík és vésetek, a jobbról balrai pogány írás megszüntetődjék és helyébe latin betűk használtassanak. Itt rendeltetik, hogy a papság azok használatára jutalmazás mellett betanítattassék és a pogány írástól valamint tanításától papi állásának vesztése és 20 arany pensasnak büntetés fizetése mellett eltiltassék. Továbbá, hogy az egyházakban található pogány betűk véli felírások és imakönyvek megsemmisitessenek és latinval felcseréltessenek, valamint pedig azok, kik régi pogány iratokat, vagy véseteket beadnak, 1-től 10 dénárig kapjanak jutalmat. A beadott iratok és vésetek pedig tűz és vassal pusztítassanak el, hogy ezek kiirtásával a pogány vallásrai emlékezés, visszavágyódás megszüntetődjék."

1 * Eddig csupán a Kézai Simon krónikájából (1282 — 85 körül) tudtunk a székelyek írásáról,

2 de arról mit sem tudtunk eddig, hogy István király fenti törvénye már foglalkozott a magyarok, székelyek, kunok, valamint az egyházi magyar keresztény papság által is használt régi magyar betűk és vésetek tilalmáról, a jobbról balra való pogány írás büntetés terhe mellett, tűzzel-vassal való kiirtásáról. Ezek helyett latin betűk használata vált kötelezővé. A magyar rovásírás 12 emlékét tettem nem régen közkinccsé, amelyből a margitszigeti, pomázi és a felsőszemerédi, magyar egyházi kapcsolatokat mutatott.

3 1 Forrai Sándor, Budapest, írásos másolata (19(59), amelyért köszönetet mondok. 2 A székely-magyar rovásírásra nézve lásd: Németh Gyula, A magyar rovásírás e. tanulmányát: A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve, II. 2, Budapest, 1934, 1. 3 Gsallány Dezső, A magyar és az avar rovásírás. — Die ungarische und awarische Kerbschrift: A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, XI. 1968 (1969), 281-307, XXXV-XXXVI. t. 135