A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Csallány Dezső: A magyar és az avar rovásírás

Az 1838-as feltárások után majd háromnegyed század múlva vették csak észre, hogy az egyik kövön írásjelek láthatók.

14 A felírást egy ideig bronzkeretes üveglap védte, de ez a világháború után elpusztult.

15 Azóta megfeledkeztek róla. A kő rovásfeliratos fényképét (XXXV. tábla) bemutatom. A bal oldali függőleges irányú rovásjelek két oszlopban jól látszanak. A jobb szélen ugyancsak két oszlopban találunk rovásjeleket. A középső mező rongált, szólein észlelhető írásjel nyoma, alsó részén balról jobbra haladó, valószínűleg latin betűs szöveg maradt meg. A rovásszöveg rajzát bemutatom (97. kép). 97. kép. A budapest-margitszigeti rovásfelirat. Szokatlan a felülről lefelé való felrovás, amely más hazai emlékeken nem fordul elő. A rovásjelek megoldása végeredményben balról jobbra halad és nem jobbról balra mint a battonyai ós a nagyszentmiklósi török és a székely-magyar rovásírás. A bal szélen középen kis keresztjel látszik egyedül. A feliratot a kereszt jelével kezdték el, tehát keresztény ember rótta, vagy kereszténnyé lett emberre vonatkozik a felirat. A feliraton 18 rovásjel szerepel. Kiterítve és számozva a következő jelek fordulnak elő (98. kép). A hangértókek megállapításánál a türk írásrendszereket, a székely-magyar rovásírást és a rokon feliratokat hívhatjuk segítségül. A 2. rovásjel az e betű rovásjele. A székely-magyar rovásfeliratokon először a XV. században jelenik meg (Nikolsburg, Marsigli). Margitszigeten kissé szegletes az alakja. 9. jel: az sz betű rovásjele. „nemzetközi" jelnek számít, mert a nagyszentmiklósi, battonyai, székely-magyar rovásfeliratokon, az Orchon-Jeniszej, Don- és Kubán-vidék feliratain egyaránt megtalálható. De megvan Esztergomban is. 14. számú rovásjel, az i betű jele. A székely-magyar rovásírás azonos alakban őrizte meg (Karácsonfalva, Nikolsburg). 8. számú rovásjel, a t betű jele. Ladánybenón az edényen is megvan. 3. számú jel, a cs betű rovásjele. Azonos formában a csikszentmártoni rovásfeliratban (1501) fordul elő. 15. számú rovásjel, az s betű jele. Veláris kapcsolatú alakja Nagyszentmiklós (XI—

XII. század) ós a székely-magyar rovásírás száras s alakja között "Új Ember, 1967. VI. 11. 15 Szakonyi, i. m. 285