A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)
Csallány Dezső: A magyar és az avar rovásírás
áll (Karácsonfalva, Székelyderzs, Bögöz, Csikszentmárton (XV. század). Az esztergomi feliraton is szerepel. 12. számú jel a b betű rovásjele, amely palatális alakban és összefüggésben: Nagyszentmiklóson, a székely-magyar rovásírásban, novocserkaszki feliraton megtalálható. 98. kép. A margitszigeti magyar rovásjelek. 4. és 6. számú rovásjel, а к (q) betű jele. Változatai az orchoni türk írásban, a székely-magyar rovásírásban (Karácsonfalván és Bonyhán) vannak meg. 13. számú jel, а к (q) betű rovásjele. Az Orchon-Jeniszej türk feliratokon (q, oq), Nagyszentmiklóson (ok), ideogramma, Kubán-vidéken г к, a székelymagyar rovásírásban l ~ 2 k volt, amely a latin írás hatására 1_2 c-re változott. I. és 16. számú rovásjel, az / betű jele, amely a görögből ered. Egyedül a székely-magyar rovásírásban fordul elő korai, szilvamag alakú és késői, kerek formájú változatokban. 7. számú jel, az / betű jele. A Don-vidéken és Ladánybenén találjuk meg. A székely-magyar rovásírásban alakja hiányzik. 5. és 18. számú jel, az m betű palatális és veláris rovásjele. Palatális (W-alakú) alakja Esztergomban van meg. II. és 17. számú jel, az г betű rovásjele. Ismert Nagyszentmiklósról, Battonyáról, a Don-vidéki Novocserkaszkból és Mojackojeról. 10. számú jel, az о betű rovásjele. Ilyen szegletes, azonos alakban sehonnan sem ismerjük. Legközelebb áll hozzá a székely-magyar rovásírás о jele két összehajló rovátkájával, valamint a háromszögű ok rovásjelben az о jele (Karácsonfalva). A felirat átírása: / e 2 cs к 2 m kH 1 2 sz / /... о г... / Ъ °q г г 8 f г 1 т Olvasata: ,fecském keltesz (. . .oi. . .) békis fiam' 286
