A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Molnár Mátyás: Adalékok Tompa Mihály Szabolcs-Szatmár megyei kapcsolataihoz

Lehetséges, hogy Dobozy Ferenc, aki Szabolcs községben volt birtokos,

52 Tompa, Szabolcs megyei látogatásai során ismerkedett meg a költővel. Talán éppen Szemere Miklós volt ez esetben is a közös barát, aki az ismeretséget közvetítette. Mindenesetre, a negyvenes évek közepén már olyan közvetlen, baráti viszony volt köztük, hogy Dobozy Tompától kért sírverset, midőn menyasszonya meghalt, s a költő sietett a kérést teljesíteni, noha — mint írta — szívesebben készített volna menyegzői köszöntőt. Az esküvőre azonban Tompa nemigen volt hivatalos, legalábbis nem volt ott. Ha jelen lett volna, a menyegző napján történt halálesetet nem a hírhozótól kellett volna megtudnia. Dobozy Ferenc menyasszonya, Mikecz Juliánná

53 egy kemecsei birtokos leánya volt. Híres szépség lehetett, a néphagyomány máig is őrzi emlékét. Úgy beszélik, a nagy szépség okozta a halálát is; mikor felvette esküvői ruháját és belenézett a tükörbe, annyira megdöbbentette a saját szépsége, hogy a szíve megrepedt, és holtan zuhant a tükör elé.

54 A hivatalos bejegyzés szerint „forróláz" volt a halál oka, s az 1846. november 1-ón következett be.

55 Hogy ez a nap lett volna a Mikecz Juliánná és Dobozy Ferenc menyegzőjének napja, arra a néphagyományon kívül Tompa is utal sírversében, amikor e szavakat adja a szüleitől és vőlegényétől örökre búcsúzó leány ajkára: Szűz koszorús fővel, mennynek arája levek. A temetés után jónéhány hét telhetett el, amikor Dobozy azzal a kéréssel fordult Tompához, hogy írjon sírverset meghalt menyasszonya készülő sírkövére. Levelét nem ismerjük, csak Tompa válaszát, amelyben a költő megígéri, hogy „három nap alatt Kazán

56 lesz a vers", mivel karácsony előtt sokan megfordulnak nála, s azonnal nem tudja azt elkészíteni. Tehát Tompa a verset nem válaszlevelének mellékleteként küldte el barátjának, hanem később, külön levélben. Ez azonban elsikkadt a levélvivő kezén, s ezért Dobozy 1847. január elején újabb — talán szemrehányással is kisért — kéréssel fordult Tompához, aki azonnal válaszolt: Beje, Jan. 16-án 1847. Kedves Barátom! Felette kellemetlenül hatott rám második leveled, s igen fájna, ha egy pillanatig is kételkedtél volna barátságomban. Első leveledre harmadnap alatt válaszoltam s a kért verseket belezártam; a karácsonyi legátus Nemes Menyhért igérte Kazára vinni s most látom, hogy megcsalt. Nevét annak a becsületes embernek azért írom ide, hogy testvérednek tanulótársa lévén Putnokon: kérje számon tőle: hova sikkasztotta levelemet? Igen sajnálom, igen restellem a dolgot! Dr. Kun Viktor (Sárospatak) 1967. novemberében hozzám írt leveléből vett adatok. — Dr. Kun Viktor anyai dédnagynénje Inczédy Borbála Dobozy Ferenc felesége volt. Tőle örökölte a Tompa-leveleket, amelyeket 1932-ben Gulyás József sárospataki tanár tett közzé az Irodalomtörténeti Közleményekben. Az eredeti levelek a II. világháború idején elvesztek. Gulyás József szerint Diószeghy lány volt Dobozy Ferenc menyasszonya. A közlés nyilván téves adaton vagy téves értelmezésen alapszik. L. Gulyás József: Tompa Mihály sírversei egy barátja arájának sírkövére. Irodalomtörténeti Közlemények, 1932. 411—413. o. Molnár Bertalanná 71 Téves, kemecsei lakos közlése. A kemecsei ref. egyház halotti anyakönyvének bejegyzése. 1846. Sorszám nélkül. Dobozy Ferenc a levélváltás idején nyilvánvalóan a Kaza (Sajókaza) községben lakó szüleinél tartózkodott. 245